Mikor lesz valaki cukorbeteg?

Mikortól cukorbeteg valaki: 58%-os kockázatcsökkentés

A mikor lesz valaki cukorbeteg kérdéskör megértése alapvető lépés az egészségügyi állapotunk megfelelő kezeléséhez és a súlyosabb szövődmények elkerüléséhez. A szakértői irányelvek ismerete segít az állapotunk monitorozásában. Ismerje meg a diabétesz kockázataira vonatkozó alapvető összefüggéseket, hogy tudatos lépéseket tehessen az egészségmegőrzés érdekében és elkerülje a komolyabb anyagcsere-problémákat.

A diagnózis alapjai: Mikor tekinthető valaki diabéteszesnek?

A laboratóriumi eredmények értelmezése mindig az egyéni kórtörténet függvénye, így a hivatalos határértékek elsősorban tájékoztató jellegűek. Általánosságban a cukorbetegség (diabétesz) diagnózisát akkor állítják fel, ha az éhgyomri vércukorszint értékek elérik vagy meghaladják a 7,0 mmol/l értéket.

De van egy nagyon gyakori, ám annál veszélyesebb tévhit a vércukorértékekkel kapcsolatban, ami miatt a betegek közel 40 százaléka évekig nem is sejti, hogy baj van - ezt a cikk későbbi, prediabéteszről szóló részében fogom részletesen megmutatni. A diagnózis felállításához minden esetben vénás vérből vett mintára van szükség, az egyszerű ujjbegyes mérés nem elegendő. A felnőtt lakosság nagyjából 15 százaléka küzd valamilyen szénhidrát-anyagcsere zavarral, anélkül, hogy tudna róla.^[2] Őszintén szólva, sokan azt hiszik, hogy ha nem esznek cukrot, akkor biztonságban vannak. Ez tévedés. A vércukorszintet számos tényező befolyásolja a genetikától kezdve a stresszig.

A cukorterheléses vizsgálat (OGTT) szerepe

Az éhgyomri mérés mellett a másik legfontosabb eszköz a cukorterheléses vizsgálat menete. Ilyenkor 75 gramm vízben oldott glükóz elfogyasztása után két órával ismét vért vesznek. Ha az étkezés utáni vagy a cukorterheléses vizsgálat 2 órás értéke 11,1 mmol/l vagy annál magasabb, az szintén megerősíti a diabétesz tényét. Ez a módszer sokkal pontosabb képet ad arról, hogyan reagál a szervezet a hirtelen szénhidrát-terhelésre.

Sokan rettegnek ettől a vizsgálattól az édes folyadék miatt. Teljesen érthető. Én is emlékszem az első terheléses vizsgálatomra - a tömény cukros víz felhajtása éhgyomorra kifejezetten kellemetlen volt, ráadásul utána egy órával enyhe szédülés is jelentkezett. De ez a kellemetlenség eltörpül amellett az információmennyiség mellett, amit az orvos kap a szervezetünk működéséről.

A prediabétesz: Az utolsó figyelmeztetés

A normál állapot és a cukorbetegség között úgynevezett prediabétesz (cukorbetegséget megelőző állapot) is fennállhat. Ez a sárga jelzés a közlekedési lámpán. Itt jön képbe az a bizonyos tévhit, amit az imént említettem: nagyon sokan azt gondolják, hogy ha az éhgyomri cukruk 5,5 mmol/l, akkor minden rendben van. A valóság az, hogy az inzulintolerancia már évekkel azelőtt kialakulhat, mielőtt az éhgyomri érték megemelkedne.

IFG és IGT - Mit jelentenek ezek a rövidítések?

Az orvosi szakzsargon gyakran ijesztő, ezért tegyük tisztába a két legfontosabb fogalmat. Az IFG (Emelkedett éhomi vércukorszint) azt jelenti, hogy az éhgyomri érték már magasabb a normálisnál, pontosan 6,0 és 7,0 mmol/l között van. Az IGT (Csökkent glükóztolerancia) esetében az éhgyomri érték még normális lehet, de a terheléses vizsgálat 2 órás értéke már 7,8 és 11,1 mmol/l között mozog.

Mindenki azt mondja, hogy a gyógyszeres kezelés az egyetlen kiút. A tapasztalatok azonban mást mutatnak. A megfelelő életmódváltás, különösen a rendszeres mozgás és a testsúlycsökkentés, akár 58 százalékkal is mérsékelheti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát a prediabéteszes egyéneknél. ^[3] Nem kell azonnal maratont futni. Kezdjük napi 20 perc sétával.

A cukorbetegség tünetei (és miért veszélyes rájuk várni)

Ha a mért vércukorértékekkel párhuzamosan a cukorbetegség tünetei is jelen vannak, az éhgyomri vércukor alkalmi mérésekor kapott 11,1 mmol/l feletti érték szintén kimondja a diagnózist. De mik is ezek a tünetek? A leggyakoribbak az erős szomjúságérzet, a gyakori vizelés, az indokolatlan fogyás, a krónikus fáradtság és a nehezen gyógyuló sebek.

Azonban - és ez egy nagyon fontos figyelmeztetés - a 2-es típusú diabétesz évekig teljesen tünetmentes maradhat. Soha ne várjunk a tünetek megjelenésére. Ha a családban előfordult már cukorbetegség, vagy túlsúllyal küzdünk, az évenkénti laborvizsgálat nem opció, hanem kötelező feladat.

Azonnali teendők a diagnózis után

Amikor az orvos közli a magas vércukorértékeket, a legtöbb ember azonnal a legrosszabbra gondol. Injekciók, szigorú diéták, lemondás mindenről. Letaglózó érzés. De a legrosszabb, amit tehetünk, az a tagadás vagy az azonnali drasztikus megvonás. A hirtelen bevezetett, extrém alacsony szénhidráttartalmú diéták a betegek nagy részénél falásrohamokhoz és a kúra feladásához vezethetnek az első hónapban. ^[4]

Célszerű kis lépésekben haladni: Keressünk fel egy dietetikust a személyre szabott étrend kialakításához. Iktassuk be a rendszeres, de mérsékelt intenzitású mozgást. Tanuljuk meg a vércukormérő helyes használatát. Vezessünk naplót az étkezésekről és az értékekről.

A vércukorszint határértékeinek összehasonlítása

Normál egészséges állapot

1. 7,8 mmol/l alatt marad.
2. 6,0 mmol/l alatt van, a szervezet tökéletesen kezeli az inzulint.
3. Nincs szükség orvosi beavatkozásra, évenkénti szűrővizsgálat javasolt.

Prediabétesz (IFG vagy IGT)

1. 7,8 és 11,1 mmol/l között (IGT).
2. 6,0 és 7,0 mmol/l között (IFG), vagy normál érték mellett csökkent tolerancia.
3. Azonnali életmódváltás, étrend módosítása és rendszeres testmozgás kötelező a romlás elkerülésére.

Cukorbetegség (Diabétesz)

1. 11,1 mmol/l vagy annál magasabb érték.
2. Eléri vagy meghaladja a 7,0 mmol/l értéket vénás vérből mérve.
3. Szakorvosi kezelés, rendszeres gyógyszeres vagy inzulinos terápia és szigorú étrend beállítása szükséges.

Gábor útja a prediabétesztől a tudatos életmódig

Gábor, egy 45 éves budapesti irodai dolgozó, állandó kimerültségre és délutáni álmosságra panaszkodott. Az éves céges szűrővizsgálat 6,5 mmol/l éhgyomri vércukrot mutatott ki (IFG). Az orvosa figyelmeztette, hogy ez prediabétesz, de Gábor túl elfoglalt volt a projektjeivel, így egyszerűen figyelmen kívül hagyta az eredményt, mondván, hogy csak stresszes.

Hat hónappal később a helyzet drasztikusan romlott. Gábor folyamatosan szomjas volt, éjszaka többször is fel kellett kelnie vizelni, és a látása is időnként elhomályosult. Visszament a rendelőbe. Az orvos azonnal cukorterheléses vizsgálatot (OGTT) kért. Az eredmény megdöbbentő volt: a 2 órás érték 11,5 mmol/l lett.

A diagnózis hallatán Gábor pánikba esett. Első lépésként megpróbált minden szénhidrátot kiiktatni az életéből. A harmadik napon a munkahelyén olyan erős hipoglikémiás (alacsony vércukorszint) epizódja volt a hirtelen megvonástól, hogy majdnem elájult a tárgyalóban. Ekkor jött rá, hogy az internetes csodadiéták helyett valódi szakértelemre van szüksége.

Egy dietetikus segítségével beállította a napi 160 grammos, lassú felszívódású szénhidrát-diétát, és elkezdett heti háromszor 45 percet sétálni a Duna-parton. Négy hónap alatt a hosszú távú vércukorértéke (HbA1c) 7,8 százalékról 6,2 százalékra csökkent. Nem volt könnyű, de megtanulta, hogy a fokozatosság és a szakmai iránymutatás az egyetlen fenntartható út.