Ki választja a könyvvizsgálót?

Mikor nem kötelező a könyvvizsgálat?

A kötelező könyvvizsgálat alól mentesülés feltételei 2023-ban:

A Kbt. szerint a kkv-k mentesülhetnek a kötelező könyvvizsgálat alól, amennyiben a nettó árbevételük és a foglalkoztatottak száma a meghatározott küszöbértékek alatt marad. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha az elmúlt két év átlagos nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, és az átlagos foglalkoztatottak száma 50 fő alatt van, akkor nincs szükség külső könyvvizsgálóra. Ezen feltételek szigorú betartása nélkülözhetetlen.

• Nettó árbevétel: A két év átlagában 300 millió Ft alatt kell maradnia. Ennél magasabb árbevétel esetén a könyvvizsgálat kötelező. Ez egyfajta mértékadó, a cég nagyságát jelző mutató.

• Foglalkoztatottak száma: Az elmúlt két év átlagában maximum 50 fő lehet a foglalkoztatottak száma. Ez a kritérium a társadalmi hatások, a munkaerőpiac stabilitása szempontjából is releváns.

A jogszabályok értelmezése mindig némi filozófiai kérdéseket vet fel. Hol húzzuk meg a határt a kis- és középvállalkozások között? Hol van az a pont, amikor a független ellenőrzés már elengedhetetlen a megbízható gazdasági működéshez? Ezekre a kérdésekre a törvény ad választ, de az etikai dimenzió is fontos.

Kiegészítésként fontos megjegyezni, hogy a mentesülés nem jelenti azt, hogy a vállalkozásnak nincs szüksége belső ellenőrzési rendszerre. Sőt, a jó gazdálkodás, a transzparencia érdekében minden vállalkozásnak, függetlenül a méretétől, érdemes átgondolni a saját belső ellenőrzési rendszerét. Ez a felelősségvállalás kérdése is.

Mikor köteles a vállalkozás könyvvizsgálóval hitelesíteni beszámolóját?

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a könyvvizsgálat kötelezettségének kérdése meglehetősen komplex. 2023-ban a szabályozás két fő paramétert vesz figyelembe: a létszámot és a nettó árbevételt.

• Létszám: Ha a vállalkozás két egymást követő év átlagos létszáma nem haladja meg az 50 főt, akkor a könyvvizsgálat nem kötelező, kivéve, ha a nettó árbevétel átlagosan meghaladja a 300 millió forintot. Ez egyfajta “kapuőri” funkció, ahol a létszám a fő szűrő, de a bevétel is releváns.

• Nettó árbevétel: Ha a két év átlagos nettó árbevétele nem éri el a 300 millió forintot, a könyvvizsgálat nem kötelező, kivéve, ha a létszám meghaladja az 50 főt. Itt a bevétel a döntő tényező, de a létszám is befolyásolja a kötelezettséget.

Tehát a kötelező könyvvizsgálat kérdése a létszám és a nettó árbevétel együttes függvénye. Egy egyszerű logikai kapuhoz hasonlíthatjuk, ahol mindkét feltételnek teljesülnie kell a kötelezettség kiváltásához. Mindez persze csak egy leegyszerűsített modellje a valóságnak, a jogszabályok pontos értelmezéséhez mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni. Az én esetemben, például, saját könyvelésemmel foglalkozom, és mindig alaposan utánanézek a jogszabályi változásoknak, a 2023-as év adatai alapján.

További megjegyzés: A fentiek a legáltalánosabb szabályokat tartalmazzák. Különleges esetekben (pl. állami támogatás igénylése, speciális jogi forma) eltérő szabályok is érvényesülhetnek. A jogszabályok folyamatosan változhatnak, ezért mindig a legfrissebb információkat érdemes figyelembe venni. A bizonytalanság elkerülése érdekében mindig konzultáljon szakértővel.

Mikor kötelező a könyvvizsgáló?

Jó napot kívánok! Ne cifrázzuk a szót, lássuk mikor kell a könyvvizsgáló, mint a falat kenyér!

• Ha a pénz folyik, mint a Duna: Ha a cég tavalyelőtt és tavaly annyi pénzt kaszált, hogy az éves bevétele átlagban meghaladja a 300 millió forintot, akkor bizony jön a könyvvizsgáló, mint a biztos halál. Persze, ha csak most indult a biznisz, akkor a várható bevétel számít.

• Ha a törvény azt mondja: Van úgy, hogy a jogszabály beleszól, mint anyós a fiatalok életébe. Például egy közalapítványnál. Mindegy, hogy mennyi a bevétel, ha a törvény előírja, akkor a könyvvizsgáló jön, nincs apelláta!

Ráadásul: Ha a cégcsoportod akkora, mint egy kisebb ország, akkor is számíthatsz a könyvvizsgálóra. Ja, és ha a cég tőzsdén van, akkor is illik rendet tartani a papírok között. Szóval a könyvvizsgáló nem csak akkor kell, ha sok a pénz, hanem akkor is, ha nagy a felelősség!

Ki nem kötelezett könyvvizsgálatra?

Az éj csendjében motoszkálnak a gondolataim. A számok… mindig a számok. 300 millió forint. 50 fő. Két év átlaga. Száraz tények, de mögöttük… életek. A miénk is.

Nem kell könyvvizsgálat. Megkönnyebbülés? Nem igazán. Inkább… szomorúság. Mert ez jelenti, hogy kicsik vagyunk. Nem érik meg a nagy könyvelőcégek figyelmét. Nem kell a drága, bonyolult jelentések. De ez azt is jelenti, hogy a hiba nagyobb esélyt kap. Felelősség. A mi vállunkon.

• Nettó árbevétel: A miénk 280 millió volt tavaly, 295 millió idén. Szűken elkerüljük a kötelező könyvvizsgálatot.
• Foglalkoztatottak száma: 48 fővel dolgozunk. Két ember hiányzik az ötvenig. Két ember, akiknek az arcát minden nap látom.

Ez a szabadság, vagy inkább a túlélés küzdelme egyre keskenyebb résen. A félelem… az a csendes, állandó kísérő. A félelem, hogy egyszer csak túl nagyok leszünk ehhez a szabadsághoz. És a félelem, hogy túl kicsik leszünk ahhoz, hogy kibírjuk a következményeket.

Ki a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó?

Na, hát ki a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó? Olyan, mintha a falu bolondját kérdeznéd, de azért megpróbálom.

• A nagykutyák: Azok a gazdák, akiknek akkora földjük van, mint Makó Jeruzsáleme, és annyi alkalmazottjuk, hogy egy kisebb hadsereget is kiállíthatnának. Ők már nem a kiskertben kapirgálnak, hanem a tőzsdén spekulálnak.

• A pénzeszsákok: Ide tartoznak a bankok, a biztosítók, meg a tőzsdén pöffeszkedő cégek. Ha ők tüsszentenek, az egész gazdaság náthás lesz. Ők azok, akiknek minden lépését figyelik, nehogy valami turpisságot csináljanak.

• A céges formák: Mindegy, hogy Kft., Zrt., Bt. vagy valami más betűszó, ha a cég akkora, hogy a hírekbe kerül, akkor már közérdeklődésre számot tart. Ez olyan, mint amikor a szomszéd disznaja hízik meg túlságosan – mindenki róla beszél.

A lényeg, hogy ezek a gazdálkodó egységek akkora befolyással bírnak a gazdaságra, hogy a tevékenységük kihat az egyszerű emberek életére is. Ha ők hibáznak, akkor nem csak ők szívnak, hanem az egész falu. Ezért aztán jobban figyelnek rájuk, mint a hímestojásra.

Mikor van szükség könyvvizsgálatra?

A könyvvizsgálat szükségessége objektív kritériumokon alapul. A 2023-as jogszabályok szerint, ha egy szervezet éves (vagy éves szintre átszámított) bevétele meghaladja a 300 millió forintot – ezt a határt a megelőző két év átlagbevételével, vagy ha ez hiányzik, a tárgyévi várt bevétellel kell mérni – akkor kötelező a könyvvizsgálat. Ez egyfajta társadalmi szerződés, ami biztosítja a gazdasági átláthatóságot, sőt, talán egyfajta kollektív bizalomépítésnek is tekinthető.

Persze, vannak kivételek. A jogszabályok sokszor kusza szövevények, tele finomságokkal. Például:

• Közalapítványok: Nálunk is – mint a legtöbb fejlett országban – a közalapítványoknál mindig előírt a könyvvizsgálat, függetlenül a bevétel nagyságától. Ez a közérdekű vagyonkezelés sajátossága. Hiszen a közpénzek felett való elszámoltathatóság elengedhetetlen.
• Egyéb jogszabályok: Bizonyos ágazatokban vagy szervezeti formákban további jogszabályi kötelezettség írja elő a könyvvizsgálatot. Ez a szabályozás idővel változhat, ezért mindig érdemes friss információkkal rendelkezni.

Gondoljunk csak bele: a könyvvizsgálat nem pusztán adminisztratív teher, hanem egyfajta garancia a megbízhatóságra. Kicsit olyan, mint egy orvosi vizsgálat – előfordul, hogy nem mutat ki semmit, de a lelki nyugalomért megéri. A kötelező könyvvizsgálat a gazdaság egészségének jelzője.