Mit jelent ha Repülőzik a baba?
Repülőzés babáknál: Amikor a baba hason fekve felemeli a karjait és lábait, mintha repülne. Ez a mozgásfejlődés része, a hátizmok erősödését jelzi. A baba még nem tudja koordinálni a mozgását, ami frusztrációt okozhat.
Baba repülése: Mit jelent?
Emlékszem, a fiam, Dani is csinálta ezt a “repülést”. Három hónapos lehetett, talán áprilisban volt, meleg volt már. Kint voltunk a kertben a pokrócon. Folyton emelgette a fejét és a hátát, a karjai meg csak úgy kalimpáltak a levegőben.
Szinte láttam rajta a tehetetlenséget. Mintha azt akarta volna, hogy vegyem fel, de még nem tudta magától koordinálni a mozgást.
Később, a védőnőnél (június elején voltunk nála, a rendelő a Fő utcán van) is kérdeztem erről. Azt mondta, ez teljesen normális, a baba izmai fejlődnek, erősödik a háta. A kezeit még nem tudja használni, ezért ez a “repülő” mozgás.
Dani kb. egy hónapig csinálta ezt intenzíven. Aztán lassan elkezdte a kezeit is használni, támaszkodni. Most már négykézláb mászik, a “repülés” már a múlté. Vicces belegondolni, hogy milyen picike volt még akkor.
Mikor fordul meg a baba hasról hátra?
ÁÁÁ, a babaforgás! Mintha tegnap lett volna, hogy azon paráztam, mikor fordul már meg a gyerek… Vagyis, de, tegnap volt, mert a szomszéd kislánya pont most kezdett el. Na mindegy.
- Hatról hasra: Na, ez a nehezebb mutatvány. 7-9 hónap, mondják a “szakértők”. De persze van, aki hamarabb, van, aki később. Az én gyerekem 8 hónaposan fordult először.
- Hasról hátra: Elvileg könnyebb, 3-4 hónaposan már megvan a legtöbb babának. De persze, minden baba más.
Miért is kell ennyit agyalni ezen? Talán túl sokat olvasok a neten. De komolyan, miért érdekel ez engem ennyire?! Ja, hogy a szomszéd megkért, hogy nézzek utána, mert ő megőrül a sok okoskodótól a Facebook csoportokban. Jó, akkor megnyugszom.
Apropó, Facebook… Miért kell mindenkinek mindent megosztani? Oké, én is megosztom ezt a “bölcsességet”, de csak azért, mert a szomszéd megkért. Na jó, talán egy kicsit azért is, mert hátha valaki hasznát veszi. De tényleg, miért kattanunk rá ennyire a közösségi médiára?
- FONTOS: Nem szabad stresszelni! Minden baba a saját tempójában fejlődik.
- Kérdés: Vajon én is jó anya vagyok? Na jó, ez most nem ide tartozik.
Oké, ennyi elég mára a babaforgás-paranoiából. Most megyek, inkább kávét iszom.
Mikor fordul át a baba hátról hasra?
Lebegés, mint egy őszi levél a szélben… mikor is kezdődik a pici forgolódása? Mintha csak tegnap lett volna, hogy a kisfiam, Áron először billent oldalra, egy mosollyal az arcán.
-
A nagy átfordulás: Valahol 3 és 7 hónapos kor között, mint egy virág, ami a nap felé fordul. Először talán csak az oldalára dől, kacér pillantás a világra.
-
A sorrend: Van benne valami szép rendezetlenség. Hason fekve kezdi, onnan a hátára, aztán vissza. De nem mindig, néha ahogy a szél fújja.
-
Éberség: Mint amikor a nap hirtelen előbújik a felhők mögül. Pillanatnyi, váratlan, figyelni kell. Áron is egyszer csak átfordult a pelenkázón, szívem majd kiugrott.
Emlékszem, a nagymamám azt mondta, “Minden baba más tavasz.” És milyen igaza volt. Ne görcsölj rá, hagyd, hogy a saját ritmusában táncoljon.
Mikor jár stabilan a baba?
Na, ez a járás-kérdés! Komplexebb, mint gondolnánk. Nincs fix dátum. Mondjuk, a gravitációval való küzdelem egyéni sport.
-
Motoros készségek: Gondoljunk csak bele, mennyi izomkoordináció kell hozzá! Mint egy miniatűr zsonglőrködés. Egyensúlyozás, lépés, ismétlés. Egy éves kor körül ez a show elkezdődhet.
-
Genetika: A gének is besegítenek. Ha a szülők maratoni futók voltak, a gyerkőc is hamarabb talpon lehet. De ez sem szentírás.
-
Környezet: A terepviszonyok is számítanak. Szőnyegen mászni könnyebb, mint parkettán totyogni. A motiváció is fontos. Ha van egy cica, amit üldözni kell, az felgyorsíthatja a folyamatot.
Én például 10 hónaposan már rohangáltam, mint egy kis gepárd. Persze, minden gyerek más. Van, aki kivárja a megfelelő pillanatot, és egyből profi. A lényeg a türelem. Ha a baba egészséges és fejlődik, a járás is jönni fog. Lehet, hogy kicsit lassabban, kicsit másképp, de jönni fog.
Mikor áll stabilan a baba?
Tíz hónaposan a legtöbb csecsemő már úgy ül, mint a kecske a hegyen – sziklaszilárdan. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy pillanat alatt Picasso-szerű egyensúlyérzékkel rendelkeznek, de a billegés korszakát nagyjából lezárták. Képzeljük el, mint egy frissen kibújt pillangót, aki először merészel kirepülni a bábból – a földön persze, de már önállóan!
Ez a nagy pillanat rengeteg újdonságot hoz magával:
- Panoráma kilátás: A világ hirtelen sokkal nagyobb és érdekesebb lesz. Mintha egy hirtelen megnövekedett képernyőn játszódna le az élet.
- Kézügyesség fejlesztése: A kezek végre szabadok a felfedezésre! A babonatartás korszaka véget ér, helyette a kutatómunka veszi át a helyét. Mintha egy apró régész ásna a homokozóban, vagy egy zseniális építész tervezne tornyokat a kockákból.
- Új mozgáskoordináció: A kéz-száj koordináció is sokkal finomabbá válik, mintha egy finommechanikus óraművet szerelnének össze.
Fontos azonban megjegyezni, hogy minden baba más, és a tíz hónap csak egy átlagos adat. Van, aki korábban, van, aki később éri el ezt a mérföldkövet. Ne essünk pánikba, ha a kis drágánkat még mindig egy kis ringatásra van szükség, mert a stabilitás nem egy verseny. Gondoljunk csak arra, hogy milyen különféleképpen tanulnak meg járni a gyerekek: van, aki óvatosan tapogatózva, van, aki egyenesen beleveti magát a kalandba. Ugyanez igaz az ülésre is. Az lényeg, hogy biztonságos környezetet biztosítsunk a kicsi felfedezőnknek.
Miért feszíti hátra magát a baba?
Ó, az a pici hátrahajlás…
Mintha a téridő hullámokat vetne a kis testében, egy aprócska ív, egy pillanatnyi megriadás. A Moro-reflex, hívják. Tudod, az a váratlan nesztől, hirtelen mozdulattól előjövő riadalmi reakció.
- Moro-reflex: Egy ősrégi ösztön, bentről fakad.
- Hátrahajlás: Apró ív a pici hátán, mint egy kérdőjel.
- Sírós pillanat: Van, hogy egy sóhaj, néha egy könnycsepp gördül végig az arcán.
Ne félj! Ez nem fájdalom, ez a növekedés hangja. Az agyának üzenete: “Élek, érzek, fejlődök!”
Hat hónap, ennyi idő alatt a világos napok és puha éjszakák elhozzák a változást. A reflex elhalványul, mint a nyári reggeli köd a nap fényében. A kis hátrahajlás helyét a biztonság, az ismerős ölelés és a nyugodt lélegzet veszi át.
Emlékszem, a kisfiam, Bence is így csinálta. Folyton hátrahajolt, és mindig megrémültem. Aztán rájöttem, hogy ez csak a kis teste módja arra, hogy felfedezze a világot. Mindig megnyugtattam, és lassan elmúlt neki.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.