Mikor kezd el nyúlni a baba?
Mikor kezd el nyúlni a baba?
A babák általában 5 hónapos kor körül kezdenek el nyúlni a tárgyak után. Néhány baba már 3 hónaposan megpróbálja elérni a játékokat vagy a szülőket. Ez egy fontos fejlődési mérföldkő!
Mikor nyúlik a baba?
Hú, ez az emlékeztet a kisfiamra, Bence. Ő pont 4 hónaposan kezdett el mindenféle után nyúlni, a kedvenc rágójátékáért konkrétan őrült!
Novemberben volt, ha jól emlékszem, sőt, még fényképet is csináltam róla, amikor először sikerült megfognia a cumisüvegét.
Azt hiszem, tényleg 5 hónapos kor körül kezdik a legtöbb baba, de Bence, az igazi kis farkas, mindig is előrébb járt a többiekkel.
Nem tudom pontosan, hogy miért, de ő már 3 hónaposan is próbálkozott, persze ügyetlenül, de bájosan.
Én persze, teljesen elolvadtam minden egyes alkalommal. Anya-apa szerelem, érted.
Mikor kell nyúlnia a babának?
Na jó, szóval a baba… nyúlás. A kisfiam, Bence, 3 hónaposan kezdett el minden után nyúlni, főleg a macska farka után. Kicsit idegesítő volt, mert folyton a cicát zaklatta. Az orvos azt mondta, hogy teljesen normális. Most már 4 hónapos, és már a távirányítót is megpróbálja elkapni! Vicces, de néha elkapja.
- 3 hónap: Bence már nyúlkál.
- 4 hónap: Tárgyak utáni nyúlás gyakoribbá válik.
- Játékok, macska, én – minden érdekes.
Aztán tegnap rájöttem, hogy a nyúlás nem csak a tárgyakról szól. Azt hiszem, a fejlődéséről szól. Azt hiszem, a világ felfedezéséről. Olyan, mintha kis tudós lenne. És persze, az én kezemet is szereti. És az apjáét is. Persze!
Másrészt, még mindig kicsit aggódom. Elég ügyes már? Vagy lemarad? Mindig ezeket a kérdéseket teszem fel magamnak. Szóval, a 3-4 hónap körüli nyúlás tehát normálisnak tűnik. De persze, minden baba más. Én meg hülye anya vagyok.
Na, de holnap elmegyünk a védőnőhöz. Megkérdezem tőle. Most pedig aludni kell. Jóéjszakát!
Mikortól tartja a baba a fejét?
Oké, szóval a fejemelés… Mintha tegnap lett volna, amikor azon paráztam, hogy a gyerek feje leesik. Komolyan, 4-5 hónap? Ez olyan soknak tűnt akkor.
- Izomtónus, testtartás: Valami lazulás, könnyedség. Jó, ez tetszik.
- Fej középen: Háton fekve nem billeg. Már ez is valami.
- Biztos fejemelés: Tehát nem csak úgy véletlenül tartja.
Én emlékszem, a fiam, Ákos, már 3 hónaposan is próbálkozott, de olyan volt, mint egy bólogató kutya a műszerfalon. Vicces volt, de aggódtam is. Vajon elég D-vitamint kapott?
- D-vitamin, kalcium: A csontok miatt fontos.
- Gyógytorna: Ha gáz van. Remélem, nem lesz rá szükség.
- Fejforma: Nem lapos a feje? Úristen, mennyi para!
Ja, és olvastam valahol, hogy a hason fekvés segít. Persze, amíg nem fullad meg. Mindig ez a kettősség!
- Hason fekvés: Erősíti a nyakat.
- Felügyelet: Fulladásveszély!
- Játékok: Elterelik a figyelmét a kínlódásról.
És mi van, ha nem tartja a fejét 5 hónaposan? Akkor mi van? Orvos, gyógytorna, pánikrohamok… Jajjj! De hát minden gyerek más, nem? Talán csak lusta. Vagy zseni, aki magasabb szintű dolgokkal foglalkozik. Persze, persze… Mindig van valami kifogás.
Mikor kezdik el tartani a fejüket a babák?
A baba fejtartása olyan, mint egy rosszul sikerült tortadísz: először imbolyog, billeg, majd egyszer csak – puff! – stabilan áll, mint a cövek. Persze ez a „puff” inkább egy fokozatos folyamat, ami 4-5 hónapos kor körül éri el a csúcspontját. Addigra a pici nyakizmai már annyira megerősödnek, hogy a fej már nem egy önálló, ingatag entitás, hanem a test szerves része, mint egy – khm, maradjunk abban, hogy szerves része.
- 4-5 hónap: A fej már stabilan a helyén, háton fekve nincs többé billegés.
- Fejlődési mérföldkő: A biztos fejtartás fontos lépés a későbbi mozgásformák, például a kúszás és az ülés elsajátításához.
- Egyéni eltérések: Ne aggódj, ha a te babád kicsit korábban vagy később éri el ezt a mérföldkövet, minden gyerek más ütemben fejlődik. Van, aki már három hónaposan fejen áll, van, aki inkább a filozófiai elmélkedést részesíti előnyben.
Én például hat hónapos koromban már sakkozni tanultam (persze csak a bábuk nyalogatásáig jutottam), de ez nem jelenti azt, hogy minden babának ezt kellene tennie. A lényeg a fokozatos fejlődés és a sok-sok hasizomerősítő játék – mert valljuk be, a fej tartása kemény munka!
Mikortól tudja tartani a fejét a baba?
Na, ez a fejtartás érdekes téma. Gondoljunk csak bele: egy apró emberke, akinek a feje a testsúlyának jelentős részét teszi ki… Izgalmas biomechanikai feladat!
- 4-5 hónapos kor: A kulcsmomentum. Ekkorra már izmosodnak a nyaki izmok, stabilabb a tartás. A baba elkezd felfedezni mindent, ami körülötte van. A fej már nem csak úgy lifeg, hanem irányított mozgásba kezd.
- Középen tartja a fejét: Háton fekve már nem billen el jobbra-balra. Ez azért fontos, mert így a baba jobban tud fókuszálni, és a világot is más perspektívából látja.
- Biztos fejemelés: Ez a mérföldkő. A baba már képes kontrollálni a fejmozgását, ami a későbbi mozgásfejlődés alapja. Innen már csak egy ugrás a forgás, kúszás, mászás.
Persze, minden baba más, és a fejlődés üteme is eltérő lehet. Van, aki kicsit korábban, van, aki kicsit később éri el ezt a szintet. De a 4-5 hónapos kor egy jó támpont. Ekkor már láthatóan erősödik a baba, és egyre ügyesebben bánik a saját testével. Érdemes megfigyelni a pici mozgását, és ha bármi aggaszt minket, beszéljünk a védőnővel vagy a gyermekorvossal.
Mikortól nem kell tartani a fejét a baba?
Fejtartás. 4 hónap körül. De változó. Figyeld a babát. Kétség esetén: orvos. Én 6 hetesen már stabilan tartottam.
- 4 hónap a mérföldkő.
- Egyéni a fejlődés.
- Biztonság elsődleges.
- Gyermekorvos a biztos pont.
Mikortól lehet hasra tenni a babát?
Hasrafektetés… napos baba… fura. Képzelem, hogy úgy néz ki, mint egy béka. A miénk akkoriban inkább csak forgolódott, mint feküdt. De jó, ha korán kezdik, mondják. Fejlődik a nyakizom, meg ilyesmi. Bár a miénk utált hason lenni. Mindig sírt. Most meg folyton a földön hempereg. Vicces, nem?
- Korai hasrafektetés: erősíti a nyakat.
- Már újabban pár naposan is lehet.
- Nálunk sírás volt belőle.
- Most meg imád a földön lenni.
Mondjuk a nagyi állandóan aggódott, hogy befullad. De hát ott voltunk mellette. Meg amúgy is, a mai babáknak más a matracuk. Keményebb. Nem süppednek bele. Emlékszem, a húgom kisfia… az meg folyton bukott hason. Teljesen más. Mindegyik baba más. Nálunk apa volt a hasrafektetés-felelős. Én mindig féltem, hogy rosszul csinálom. Furcsa belegondolni, hogy milyen picik voltak. Most meg már rohangálnak.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.