Bagaimana ciri-ciri bayi susah BAB?

Jaj, szegény kicsikém! Már három napja szenved, és én vele együtt. A pelenkázás… hát, inkább csak szomorú látvány. Anya szíve szakad meg, amikor látom, hogy görcsöl, nyöszörög, a kis pocakja pedig kemény, mint egy kő. Mit lehet tenni? Na jó, persze, tudom, hogy van némi hasfájós időszak minden babánál, de ez már… ez már több, mint az.

Nem is tudom, mikor kakilt utoljára rendesen. Emlékszem, múlt héten még minden rendben volt, akkor olyan vidáman nyomta ki az első kakaját, olyan büszke voltam rá! Most meg ez a kínlódás… Olvastam valahol, hogy a kisbabáknál a székletürítés nehézségei gyakoriak, akár 10-ből 7 babánál is előfordulhatnak az első hónapokban. Hát, ezt persze most egyáltalán nem vigasztal. Mintha a statisztikák is csak még jobban szorongatóbbá tennék a helyzetet.

Tudom, hogy rengeteg dolgot próbáltam már. A meleg vizes törölközőt a pocakjára, a bicikliztető mozdulatokat – na, az sokszor segít, de most nem igazán. Kitaláltam már mindenféle praktikát, olyanokat is, amiket a nagymamám tanított régen. Még a káposztalevél pakolásra is gondoltam, de azért ezt még nem mertem kipróbálni. Aztán persze ott van a szoptatás, megpróbálom gyakrabban szoptatni, hátha az segít. És persze a folyamatos babusgatás, simogatás. Mintha csak az enyhítene valamennyire a fájdalmát.

De vajon mi lehet a baj? Egyáltalán, mikor kell orvoshoz fordulni? Olyan sok minden van az ember fejében ilyenkor, minden apró jelre túlgondoljuk magunkat. Na jó, ezt bevallom, én vagyok az igazi aggódós típus. De mégis… Talán holnap reggel felhívom a védőnőt, vagy esetleg már ma este is? Úristen, remélem, hogy minden rendben lesz a kicsikével, hogy hamarosan megkönnyebbül, és visszanyeri a régi, vidám mosolyát. Csak ez számít most.