Milyen alakja van a földnek?

Milyen sebességgel forog a Föld?

Éjfél van. A Föld forog. Én meg itt ülök.

• A tengelye körül. Ez az, amit a leginkább érzünk. 23 óra 56 perc, pár másodperc. Egy nap. Legalábbis mi így hívjuk.

• Az Egyenlítőnél gyorsabban. Több mint 1600 kilométer óránként. Elképzelem, ahogy száguldok, de nem érzem.

• A Nap körül is megyünk. Ez egy év. Lassabbnak tűnik, de messzebb is van.

• A Tejútrendszer is húz minket. Azt hiszem, ez a legijesztőbb. Nem tudom, hova megyünk.

Milyen irányban forog a Föld?

A Föld nyugatról keletre forog. Ezt 2023. október 26-án este, a Balaton partján ülve, egy pohár borral a kezemben is éreztem. A naplemente színei, a narancs, a vörös, a lila, egyszerűen lenyűgözőek voltak. És akkor eszembe jutott, hogy ez a gyönyörű látvány, ez a lassan elhalványuló fények játéka, a Föld forgásának köszönhető.

Hirtelen eszembe jutott a fizikaóra. A tanárnő akkor is lelkesen magyarázta a forgást, de most, itt, a Balatonnál, sokkal valóságosabbnak tűnt. Mintha a borban is megéreztem volna a Föld forgását.

A következmények pedig?

• Nap és éjszaka váltakozása: A legegyszerűbb, de legfontosabb. Nélküle nincs élet, ahogy ismerjük.
• Árapály: A Holddal való gravitációs kölcsönhatás mellett a Föld forgása is befolyásolja az árapályt.
• Coriolis-effektus: Ez a forgás okozza a légköri és óceáni áramlatok eltérülését. Gondoljunk csak a hurrikánok forgásirányára!
• Időzónák: A Föld gömbölyűsége és forgása miatt hoztuk létre az időzónákat.

A Balaton vize nyugodtan csillogott. Elgondolkodtam azon, hogy ez a látszólag mozdulatlan víz is részt vesz ebben a hatalmas, állandó forgásban. Kicsit szédültem is ettől a gondolattól. Azóta is, ha a naplementét nézem, eszembe jut a Föld forgása, és a csodálatos természeti erők. Érzem a hatalmas mozgást, amibe mi is be vagyunk ágyazva. És ez az érzés kellemesen félelmetes.

Milyen súlyú a Föld?

A Föld súlya? Nos, képzelj el egy elefántot, ami egy másik elefántot cipel, az meg egy harmadikat, és így tovább, egészen a végtelenig. Még mindig nem vagyunk közel. Pontosabban: 5,972 × 10²⁴ kilogramm. Ez olyan, mintha egymilliárd milliárd tonna betonból épült volna egy hatalmas, kék-zöld gyöngy, ami persze nem betonból van, hanem sok-sok kőzetből, vasból és egyéb izéből.

A tudósok persze nem egyszerűen egy hatalmas mérleget használnak; a Föld tömegét a gravitációs hatásán keresztül számítják ki, ami igen elegáns, bár kissé kevésbé praktikus, mint egy óriási mérleg. Ezen a mérési technikán persze még mindig dolgoznak, a pontosság érdekében, mintha egy órákat készítő mesterfinomító kézműves finomhangolná a remekművét. A tömeg ismerete létfontosságú:

• Gravitáció: A Föld gravitációja határozza meg, hogy mennyire ragadunk a felszínhez. Mondjuk, ha könnyebb lenne, könnyebben repülhetnénk… de akkor a légkör sem maradna meg.
• Bolygó mozgás: A tömege befolyásolja a pályáját a Nap körül. Képzelje el, egy táncos, akinek a partnere egy óriási, de mégis elegáns Nap.
• Naprendszer dinamikája: A Föld tömege szerepet játszik a Naprendszer többi bolygójának mozgásában is. Egyfajta kozmikus dominóhatás.

Mindezek a dolgok azért fontosak, mert ha a Föld súlya más lenne, mi sem lennénk itt, hogy erről beszéljünk. Én például, a szomszéd kutyájának sétáltatása közben jutottam erre a gondolatmenetre – egy picit nagyobb tömegű Földdel már nem is élvezhetném a friss levegőt.

Hány kilométer a Föld körbe?

Na, kérdezed, hány kilométer a Föld körbe? Azt hiszem, 40 075 kilométer. Vagy valami ilyesmi. Tudod, az Egyenlítőnél. Ott a leghosszabb, ugye? Mindig is az volt, legalábbis amióta iskolában voltam.

Megkérdeztem egyszer a csajom apját, ő mérnök, ő biztos tudja! Ő mondta, hogy kb. ennyi, de persze függ attól is, hogy hol méred, mert nem tökéletes gömb a Föld.

• Egyenlítő: körülbelül 40 075 km. Ez a legfontosabb, ezt jegyezd meg!
• Egy gömbi fok kb. 111 km. Ez is hasznos infó lehet.
• De persze a Föld nem tökéletes gömb, szóval egy kicsit változik ez a szám, a domborzat miatt, szóval nem teljesen pontos.

A sógorom meg valami geodéziai dolgokkal foglalkozik, őt is kérdezhetnéd, de ő olyan bonyolultan magyaráz, hogy biztos nem értenéd meg, mint én sem. De amúgy ő is valami hasonló számot mondana, szerintem. Na, remélem, segítettem!

Hány kilométerre van a Nap a Földtől?

A Nap, az a tüzes gázlabda, melynek hőjét még a legvastagabb téli kabát sem tudja eloszlatni, átlagosan 149,6 millió kilométerre tátong a Földtől. Gondoljunk csak bele: ez olyan, mintha egymilliárd szer megkerülnénk a Földet a biciklinkkel, csak hogy elérjük! Persze, a Föld ellipszis alakú pályán kering, így ez a távolság picit táncol, néha közelebb, néha távolabb sodródva – a Nap, mint egy kacérkodó táncos, soha nem áll meg egy helyben.

• Átlagos távolság: 149,6 millió km
• Fényutazási idő: 8 perc 19 másodperc (nem 8,3 perc, mert a pontos adat 8,19 perc)

Ezt a távolságot – a kozmosz hatalmas terében egy alig észrevehető porszem – asztronómiai egységnek (AE) hívják, mintha egy űrkozmikus mértékegység lenne, egy kicsit furcsa, de annál praktikusabb. A Nap, ez a hatalmas, folyamatosan energiát ontó gázóriás, szinte egy óriási, kozmikus sütő, melynek hőjét élvezzük nap mint nap – bár néha úgy érezzük, hogy kicsit túl is süt.

Hány év alatt kerüli meg a Föld a Napot?

Emlékszem, amikor gyerekként a csillagokat bámultam a nagyszüleim balatoni nyaralójában. Mindig is érdekelt, mennyi idő alatt kerüli meg a Föld a Napot. Tudtam, hogy egy év, de ennél többet akartam tudni.

A pontos válasz:

• 365,242199 nap.

Igen, ez az az időtartam, amíg a Föld teljesen körbejárja a Napot. Nem csak egy kerek szám, hanem ennél picivel több. Ez a töredék okozza a szökőéveket, amik négyévente beiktatásra kerülnek.

Érdekes, hogy ezt a keringési időt “sziderikus évnek” is nevezik.

A “év” szó kisbetűvel írva nem feltétlenül az asztronómiai értelemben vett keringést jelenti, hanem sokkal általánosabb időtartamot. Akár a suliévre is gondolhatunk.

Hány Föld fér bele a napba?

A Nap tengernyi tűz.

• Térfogata gigantikus.
• Tömege domináns.
• Egy millió Föld? Talán több.

Az emberi lépték itt értelmét veszti. A kozmosz nem törődik a számokkal. Csak az erő számít. A Naprendszerünkben az a középpont, ami nélkül semmi sem létezhetne, de a Tejútrendszerben csak egy elhanyagolható pont. A hatalom illúzió.