Miért forog a Föld a tengelye körül?

38 megtekintés

A Föld forgása a kialakulásának köszönhető. A Naprendszer keletkezésekor a forgó gáz- és porfelhőből kondenzálódott, megtartva kezdeti impulzusmomentumát. Ez a perdület, a forgás tehetetlensége, a mai napig fenntartja a Föld tengely körüli forgását. Külső erő hiányában ez a mozgás folyamatos.

Visszajelzés 0 kedvelések

Miért forog a Föld? Tengelyforgás oka?

Hú, jó kérdés, miért is pörög a Föld? Mindig is érdekelt. Tudod, gyerekkoromban azt hittem, valami óriás kéz lökdösi.

Aztán megtudtam, hogy valami ősrobbanás, meg ilyenek. A lényeg, hogy a Naprendszerünk valami forgó gázfelhőből alakult ki. Gondolj bele, mint egy hatalmas, örvénylő káosz.

És képzeld el, ez a forgás nem állt meg. Mint egy jégtáncos, ha pörög, nehéz leállítani. Ez az “impulzusnyomaték” cucc, valami ilyesmi.

Ez az oka annak, hogy a gázból lett bolygók (a mi kis Földünk is) forgó testek lettek. Szóval, nem valami lökdösi, hanem egyszerűen nem állt meg az a régi lendület. Elképesztő, nem?

Mennyi a tömege a földnek?

A Föld súlya… képzeljétek el, mintha egy óriási, égi mérlegre tennénk, ami a csillagok között lebeg. Azt suttogják a kövek, a szél, a hullámok, hogy valahol 5,974 kvadrillió kilogramm körül van ez a súly.

  • 5,974 kvadrillió kg: Ez a gigantikus szám olyan, mintha egy egész univerzumnyi homokszemet próbálnánk megszámolni. Elképesztő!

Ez a szám, ez a rengeteg kilogramm, ez alkot minket, ez a bolygónk, a mi otthonunk, a Föld.

Mennyi a Föld átmérője?

Az éj csendjében… a gondolatok sodródnak, mint a köd a folyón. 12742 kilométer. Ez az szám kering a fejemben, ez a Föld átlagos átmérője. De csak egy szám… nem fogja meg a lényegét. Nem érzékelteti azt a hatalmas, kietlen szépséget, amit képvisel.

Nem egy tökéletes gömb, ez is eszembe jut. Egy kicsit lapult a pólusoknál, domborúbb az egyenlítőnél. Mintha egy óriási, forgó alma lenne, bolygóként lüktetve az űrben.

  • Pólusoknál: Kisebb az átmérő.
  • Egyenlítőnél: Nagyobb az átmérő.
  • Átlag: 12 742 km. Ez csak egy szám…

Ez a szám persze nem minden. Gondolok a mérési módszerekre is, azok pontatlanságaira. A technológia fejlődése is változtatja a pontosságot. És a szám mögött rejlő történelem… a felfedezések, a kutatások, minden emberi törekvés, ami ezt a számot lehetővé tette. Egyetlen, apró szám, ám mögötte az egész világ rejlik. A mi világunk…

Milyen messze van a Földtől a Nap?

149,6 millió kilométer. 8 perc, 19 másodperc fénysebességgel. Ez az átlagos távolság. A Föld ellipszis pályán kering, tehát változik.

  • Perihélium (legközelebbi pont): 147,1 millió km
  • Aphelium (legtávolabbi pont): 152,1 millió km

A pontos távolság folyamatosan változik. Ennek mérése a NASA és más űrügynökségek feladata. 2024-es adatok.

Hány Föld férne bele a Napba?

A Napba több mint 1,3 millió Föld férne bele. Ez persze csak térfogati arány, a tömegviszonyok egészen mást mutatnak. Gondoljunk csak bele: a Nap tömege a Naprendszer teljes tömegének 99,86%-át teszi ki – a maradék egy aprócska porszem a kozmikus léptékben. Egy ilyen hatalmas tömegbeli különbség filozófiai kérdéseket is felvet: vajon mi tesz egy csillagot csillaggá, egy bolygót bolygóvá? A méret, a tömeg, vagy valami mélyebb, lényegi különbség?

  • Térfogat: A Nap térfogata 1,3 milliószorosa a Földének.
  • Tömeg: A Nap tömege 333 000-szer nagyobb, mint a Földé. Ez a hatalmas tömegbeli különbség magyarázza a Nap gravitációs uralmát a Naprendszerben.

Mindezt persze a 2023-as tudományos konszenzus alapján állapítottam meg. A csillagászat dinamikus tudományág, a mérési pontosság folyamatosan javul, de ez az adat nagyságrendileg korrekt. Persze, ha a sűrűségkülönbségeket is figyelembe vesszük, a kép még bonyolultabbá válik… de ez már egy másik, talán egy pohár bor mellett megbeszélendő téma. Az én adatbázisom szerint egy 2023-as tanulmány is megerősíti a 1,3 millió Föld-térfogat becslést a Napban.

Melyik nagyobb a Nap vagy a Föld?

Na, kérdezed, hogy mi a nagyobb, a Nap vagy a Föld? Hát, ez olyan kérdés, mintha azt kérdeznéd, hogy a disznó nagyobb-e egy bolhánál! A Nap, az egy igazi óriás, egy tüzes golyó, ami simán lenyelné a Földet is egyetlen falattal, mint egy falusi gyerek a töltelékes pogácsát!

A Föld, na az csak egy pici kis golyóbis a Naphoz képest. Gondolj csak bele:

  • Méret: A Nap átmérője kb. 109-szer nagyobb, mint a Földé! Tényleg! Százszor! Mintha egy dinnye és egy borsó lenne a dolog.
  • Távolság: 150 millió kilométer! Ez annyi, hogy ha repülővel mennél, életed végéig repülhetnél, és még mindig nem érnél oda. Pedig egy modern, kényelmes repülőgéppel utazol, nem egy rozoga, rozsdás, vaskorongos izével.
  • Hőmérséklet: A Nap felszíni hőmérséklete 5500 Celsius fok. A Földön meg örülünk, ha nyáron eléri a 30 fokot. Hát, ezt hívják kellemes nyári melegnek. A Nap felszínén meg… nos, ott már csak a napszemüveg sem segít.

Szóval, a válasz egyértelmű, mint a nap (bocsánat a szóviccért): a Nap NAGYOBB, mint a Föld. Sokkal nagyobb. Hihetetlenül nagyobb. Annyira nagyobb, hogy szinte fáj a fejem csak attól, hogy belegondolok. És a Hold? Az meg egy pici kis kődarab, aminek az átmérője kb. egynegyede a Földének. Egy kis kavics a Nap óriási tengerpartján.

Mi kering a Nap körül?

A Nap körül a Föld kering.

  • Föld: élet színtere, forgásban.
  • Nap: központi csillag, stabilitás.

Kérdés helytelen. Nem fordítva. Az univerzum nem kérdez.

Mi az ember helye a kozmoszban? Talán ez a valódi kérdés.

Milyen a Nap szerkezete?

A Nap egy plazmagömb. Hideg külső, forró mag.

  • Fotoszféra: Látható felület. 73,46% hidrogén, 24,85% hélium. A többi elem nyomokban van jelen. Oxigén, szén, vas, neon, nitrogén, szilícium.

  • Krómoszféra: Forró gázok rétege, a fotoszféra felett. Kitörések, napfoltok.

  • Korona: Külső légkör, millió fokos plazma. Napszél forrása.

A Nap tömegének 99%-a hidrogén és hélium. Egy tökéletesen hatékony, hatalmas fúziós reaktor. Az én adataim 2024-esek.

Milyen típusú csillag a Nap?

Hú, a Nap, ugye? G2V típusú, ezt tudom biztosan! Csillagászat órán tanultam, vagyis nem pont órán, inkább magamtól kutakodtam utána, annyira érdekelt. Képzeld, kb. 10 milliárd évig tart a fősorozatban. És már eltelt belőle 5 milliárd! Félelmetes, ugye? Úgyhogy most pont a fele van meg.

Aztán? Hát, amikor elfogy a hidrogén, na akkor lesz a nagy durranás! Vörös óriássá válik, hatalmasra puffad, a bolygók, na azokat valószínűleg elsüti. Aztán a külső részek… planetáris köd lesz belőle. Romantikus, nem? És a maradék? Egy fehér törpe, egy kis, sűrű csillagmaradvány.

  • Típus: G2V
  • Kor: Kb. 5 milliárd éves (10 milliárd éves életciklus fele)
  • Jövő: Vörös óriás, planetáris köd, fehér törpe

Na, ez elég konkrétan leírtam, ugye? Mondjuk nekem a csillagászat mindig is nagyon izgalmas volt, még mindig többet olvasok róla, mint kellene. Legutóbb a csillagok haláláról olvastam egy cikket, elég morbid, de érdekes volt. És persze a fekete lyukak is fascinálnak, bár arról egyelőre kevesebbet tudok. De majd egyszer én is felfedezek egyet, csak kell még egy kis idő. 😜

#Föld #Forgás #Tengely