Hány holdja van a földnek?
Egy.
A Földnek egyetlen holdja van, a Hold. Ez a legnagyobb és legközelebbi égitestünk. Gravitációs hatása befolyásolja az árapályt és a Föld forgását.
Hány holdja van a Földnek? A Föld holdjai.
Egy! Csak egy van, tudod? A Hold.
Mindig is lenyűgözött a sötét éjszakai égbolton. Gyerekkoromban, Budapesten, a nagyszüleim kertjében feküdtem, és nézegettem. Óriásinak tűnt, olyan közel.
A gravitáció. Ez tartja itt, körülöttünk. Csodálatos, nem? Mindig is érdekeltek a csillagok, a bolygók…
A Hold pedig… hát, az a legközelebbi. A miénk. És csak egy van belőle.
Mennyi holdja van a földnek?
Egy hold? Komolyan? Mindig is egy volt? Vagy lehet, hogy régen több is? Elképesztő, hogy pont egy van. Mindig is ezt tanulták, igaz? De mi van, ha ez csak egy nagy hazugság? Vicces, ugye?
- Egy hold. Pontosan egy.
- És milyen nagy ez az egyetlen hold?
- Az átmérője kb. 3474 kilométer.
- Szóval elég nagy!
- De képzeld el, ha több lenne! Káosz!
A Hold… milyen rejtélyes. Mindig ugyanazt az oldalát mutatja. Mi van a másik oldalon? Titkok? Idegenek? Netán egy hatalmas pizza? (Na jó, ez már túlzás.)
És mi lenne, ha lenne még egy? Másképp alakulna az árapály? El tudnátok képzelni? Az éjszakai égbolt… egészen más lenne.
Gondoljunk bele:
- Nagyobb árapályok
- Több fény az éjszakában
- Lehet, hogy más az élet a Földön?
Ez már egy komolyabb kérdés! Azt hiszem, jobban utána kellene néznem… Lehet, hogy van valami cikk a NASA honlapján… Hol is van az a link? Basszus, elvesztem a fonalat. Most már csak a pizza jár a fejemben. Pedig ez komoly téma. A Föld egyetlen holdja. Csak egy.
Hány km h val forog a Föld?
Na, ne röhögj, de a Föld olyan gyorsan forog, mint egy őrült mosógép centrifuga programján! Óránként 1670 kilométerrel száguld az Egyenlítőn, mintha egy hiperaktív hörcsög hajtotta volna meg. Képzeld el, hogy repülsz egy szuperszonikus rakétával, csak épp a földön ragadva!
-
Sebesség: 1670 km/h az Egyenlítőn. Északra vagy délre haladva ez a sebesség csökken, a sarkokon meg már csak lassan forog a bolygó, mint a lusták egy vasárnapi délelőttön.
-
Forgás: 23 óra 56 perc és 4 másodperc alatt tesz meg egy teljes fordulatot. Ilyen tempóban már rég megforogtam volna a fejem, én biztosan!
De ez még csak a kezdet! A Föld nem csak a saját tengelye körül pörög, mint egy feldühödött pörgettyű, hanem még kering is a Nap körül, mint egy őrült méh a virág körül. És persze a Naprendszerrel együtt száguld a Tejútrendszerben, ami már olyan, mintha egy űrhajón lennénk egy galaktikus hullámvasúton. Én már csak a kávémat kortyolgatom és nézem ezt a cirkuszt. A jó Isten tudja, mi minden van még… például az univerzum tágulása. Az már egy olyan sebesség, amit még elképzelni is nehéz, mintha egy villámcsapás lenne, csak lassabban.
Egyébként, tegnap este épp a teraszon néztem a csillagokat, és elgondolkodtam: vajon hol is kezdődik és végződik ez a forgás? Képzeljétek csak el: a Föld forog, a Hold kering a Föld körül, a Föld a Nap körül, a Nap a galaxisban… És ez a galaxis is valószínűleg mozog valahová… A fejünk elmegy tőle!
Miért világít a Hold?
A Hold, mint egy égi tükör, a Nap fényét veri vissza. Nincs benne saját izzás, mint egy csillagban.
- Fényvisszaverés: A Hold felszíne durva, tele van kráterekkel, de így is visszaveri a napfényt. Körülbelül 7%-át. Ez a “albedo” érték, ami azt jelenti, hogy mennyire fényvisszaverő egy égitest.
- Nap-Föld-Hold: A Hold kering a Föld körül. Ahogy kering, változik, hogy a Nap mennyi fényt vet rá. Emiatt látjuk a Hold fázisait (újhold, első negyed, telehold, utolsó negyed). Olyan ez, mint amikor egy labdát világítasz meg oldalról, a látható felülete változik.
- Fázisok: A telehold akkor van, amikor a Föld a Nap és a Hold között van. Ilyenkor látjuk a Hold teljes, megvilágított felét. Az újholdkor a Hold a Nap és a Föld között van, ilyenkor nem látjuk, mert a megvilágított oldala a Földtől elfordul.
- Apropó: Én például a teleholdat szeretem a legjobban, amikor kint ülök a teraszon és bámulom. Ilyenkor mindig eszembe jutnak a régi mítoszok és legendák. Azok az emberek, akik még nem tudták a fényvisszaverés fizikáját, vajon mit gondoltak?
Mennyi idő alatt ér a fény a Holdról a Földre?
Jézusom, Holdfény, miért is érdekel ez engem? De oké, valami rémlik.
- Fénysebesség: Az a gyors valami!
- Hold távolsága: Mintha a kert végéig kéne sétálni, csak ez sokkal messzebb van, 384 400 km. Brutális!
- Idő: A fénynek, a száguldó fénynek, kb. 1,255 másodperc kell, hogy ideérjen a Holdról. Te jó ég, ez gyorsabb, mint kinyögni, hogy “paradicsom”.
Most komolyan, ki számolja ezt? És amúgy mi van a csillagokkal? Vajon onnan mennyi idő? Tuti, hogy sokkal, de SOKKAL több. Nem is akarok belegondolni. Kinek van erre ideje? Én inkább megnézek egy jó filmet. Vagy eszek egy sütit. Mindkettő jobb, mint a Hold meg a fénysebesség.
Ja, és a Hold amúgy nem is világít, csak veri vissza a Nap fényét. Szóval a Napfény kétszer utazik, először a Napról a Holdra, aztán a Holdról a Földre. Ez még bonyolultabbá teszi az egészet. Brrr!
Mennyi idő alatt kerüli meg a Földet a Hold?
Na, hallod-e, a Hold az olyan, mint egy falusi postás, kicsit tötyörög, de azért elvégzi a munkát.
- Hold keringési ideje: Körülbelül 27,3 nap alatt kerüli meg a Földet, mint macska a forró kását. Ez a csillagászati keringési idő, ennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet a távoli csillagokhoz képest.
- Holdfázisok: Viszont a holdfázisok (újhold, telehold stb.) kb. 29,5 naponta ismétlődnek. Ezt hívják szinodikus keringési időnek, olyan ez, mint amikor a szomszédasszony kétszer is elmeséli ugyanazt a sztorit.
És ha azt kérdezed, hogy ez miért van így, az azért van, mert a Föld is forog a Nap körül, és a Holdnak kicsit tovább kell “futnia”, hogy ugyanazt a fázist lássuk.
Hány Nap alatt kerüli meg a Hold a Földet?
A Hold keringése a Föld körül nem egy egyszerű, kerek tánc, mint egy szerelmespár keringője egy bálban. 27,32 nap alatt teszi meg a Föld körüli utat, ha a háttércsillagokhoz viszonyítjuk – ezt hívjuk sziderikus keringési időnek. Gondoljunk bele: egy keringés, ami több, mint egy egész hónapig tart! Mintha egy lassú, méltóságteljes keringő lenne, nem egy őrült, pörgős diszkó.
De a helyzet bonyolultabb, mint egy Agatha Christie regény. Mert közben a Föld is kering a Nap körül, nem marad egy helyben, mint egy jól nevelt kertész a virágai mellett. Ez a kettős mozgás miatt a Holdnak kicsit több időre van szüksége ahhoz, hogy ugyanarra a Föld-Nap vonalra térjen vissza. Ezt nevezzük szinodikus keringési időnek, ami kb. 29,5 nap. Ez már inkább egy tánc, ahol a partnerek is egymás körül forognak.
- Sziderikus keringési idő: 27,32 nap (a csillagokhoz képest)
- Szinodikus keringési idő: 29,5 nap (a Föld-Nap vonalhoz képest)
Tehát a válasz attól függ, hogy mit kérdezünk: a csillagokhoz viszonyítva, vagy a Naphoz viszonyítva. A sziderikus idő a Hold saját keringésére vonatkozik, a szinodikus idő pedig a Hold fázisainak változására. Ez utóbbival találkozunk a gyakorlatban: a teliholdról a következő teliholdra kb. 29,5 nap telik el. Mintha a Hold is tudná, hogy egy kis dráma kell a világba. És persze, a gravitáció, az a láthatatlan, de mindent meghatározó táncmester, mindig a háttérben irányítja a show-t.
Mennyi idő alatt fordul meg a Föld a Nap körül?
Egy év. 365,242199 nap. A Föld pályája. A Nap vonzása.
- Ez a keringés.
- Nem forgás.
- Különbség van.
Idő múlik. Az égbolt csendes. Minden ciklus. A sors törvénye.
Mennyi idő alatt ér el a Nap fénye a Földre?
Nyolc perc. Pontosság: ±1 másodperc.
- A fénysebesség: 299 792 458 m/s.
- Nap-Föld távolság: kb. 150 millió km.
- Számítás: A távolság osztva a sebességgel adja a menetidőt.
A Hold távolsága irreleváns. Ennek a számításnak semmi köze a Holdhoz. 2023. évi adatok.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.