Mennyi idő a rehabilitáció?

Mennyi ideig tart a rehabilitáció?

Rehabilitáció: maximum 36 hónap. Rokkantsági ellátás: határozatlan ideig. A kezelés időtartama az állapottól függ.

• Rehabilitáció: 36 hónap a felső határ.
• Rokkantsági ellátás: A változásáig.

Megjegyzés: 2024-es jogszabályok alapján. Egyéni esetekben eltérés lehetséges. Pontos információért forduljon szakemberhez.

Mennyi a rehabilitációs járulék?

A rehabilitációs hozzájárulás 2024-ben 2 322 000 Ft/fő/év. Ez olyan, mintha egy kisebb autó árát fizetnéd azért, mert kevesebb esélyt adsz a munkavállalóidnak. Mondjuk, egy Dacia Sandero – kinek mi a Dacia Sandero a cégében.

Aki legalább 25 főt foglalkoztat, annak kötelezően kell megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaznia. A kötelező létszám a teljes létszám 5%-a. Ha ezt nem teljesíted, fizetned kell. Mintha büntetnének a szív jósága helyett a számok rosszaságáért.

• Számítás: A kötelező hozzájárulás a mindenkori minimálbérhez van kötve.
• Cél: A cél a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának ösztönzése. Mintha a gazdaság egy kicsit emberségesebb akarna lenni.
• Alternatíva: Ha nem tudsz alkalmazni, támogass valamilyen szervezetet, amely a megváltozott munkaképességű embereknek segít. Legalább add a látszatát, hogy törődsz.

A hozzájárulás mértéke minden évben változik, hiszen a minimálbér sem marad örökké ugyanannyi. Néha azt gondolom, ez egy örökmozgó, ami a költségvetést táplálja, miközben valahol egy jobb világ illúzióját kelti.

Mikor kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni?

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége a baleseti sérülés súlyosságától és a biztosított személy foglalkoztatottságától függ. Gondoljunk csak bele: a munkahelyi baleset, mintha egy rosszul sikerült cirkuszi mutatvány lenne – néha csak egy apró horzsolás, máskor pedig… na, az már egy másik történet.

Mikor kell fizetni?

Általánosságban akkor, ha valaki munkavégzés közben szenved el olyan sérülést, ami rehabilitációt tesz szükségessé, és a baleset nem a biztosított súlyos gondatlanságából vagy szándékos cselekedetéből ered. Képzeljük el, mint egy ügyesen megkomponált szimfóniát: a munkaadó, a biztosító és a rehabilitáció együttes harmóniája. De ha a szólista (a sérült) a kottát dobja a levegőbe, a harmónia megbomlik.

Kinek NEM kell fizetni?

• Rendvédelmi szervek hivatásos tagjai: Ők a mindennapi élet hősei, akik gyakran kockáztatják az életüket a mi biztonságunkért. A rehabilitációjuk költségeit nem kell nekik viselniük, hiszen ez már önmagában is egyfajta elismerés a szolgálatukért. Mintha egy rendkívüli bátorságért járó érdemrend lenne.
• Tűzoltók: Hasonlóképpen, ők is a tűzben edződött harcosok, akik a lángok közepette küzdenek meg a veszéllyel. A fizetési mentesség az elismerés jelképe fáradhatatlan munkájukért.
• Mentősök: A halál árnyékában dolgoznak, nap mint nap életmentő munkát végezve. Nem várható el tőlük, hogy a sérüléseik rehabilitációjáért is fizessenek. Ez egyszerűen igazságtalan lenne.

További információ: A pontos szabályozás a jogszabályokban, valamint az adott biztosító társaság szerződési feltételeiben található meg. A jogszabályi környezet – a maga bonyolultságával – akár egy Laokoón-szobor is lehet: összekuszált szálak, amik mégis egy koherens egészet alkotnak. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, aki eligazít ebben a labirintusban. Egy kis segítség sokat segíthet!

Ki lehet rehabilitációs mentor?

2023 nyara volt, forró, nyirkos levegő szállt a levegőben. A kórház steril illata még mindig rajtam volt, bár már két hete itthon voltam. A depresszió mély gödréből kapaszkodtam fel, lassan, fájdalmasan. A rehabilitációs mentorom, Éva néni, éppen akkor jelent meg az életemben.

Éva néni nem volt pszichológus, nem volt orvos. Egy egyszerű, kedves asszony volt, aki maga is átélte, amin én keresztülmentem – egy súlyos depressziót, ami majdnem elnyelte. A találkozásaink a kávézóban zajlottak, a Kossuth téren, egy forgalmas délelőttön.

Először idegennek éreztem magam mellette, de a hangja, a szemeiben rejlő megértés gyorsan lebontotta a falakat. Nem ítélkezett, nem kérdezett kellemetlen dolgokat, csak figyelt. Beszélgettünk órákig, a semmibe, a mindenségbe, a fájdalmaimról, az álmaimról.

• A terápiákról.
• A gyógyszerekről.
• A magányról.
• A félelmeimről.

Őszintén beszélt a saját tapasztalatairól is. Nem mentegette magát, nem szépítette a dolgokat. Mondta, hogy nehéz volt, de nem lehetetlen. És hogy én is át tudok menni rajta. Ez a hit adott erőt.

A legnagyobb segítség az volt, hogy nem éreztem magam egyedül. Volt valaki, aki értett, aki mellettem állt, anélkül, hogy bármit is elvárt volna tőlem. Együtt terveztük meg a napi rutinomat, a hobbijaimat. A kis lépések megerősítettek.

A rehabilitációs mentorok nem csodaszer, de a személyes tapasztalatuk hatalmas plusz. Én pontosan tudom ezt, hiszen Éva néni nélkül nem lennék ott, ahol most vagyok.

• Stabilabb a lelkiállapotom.
• Rendszeresebben sportolok.
• Újra festek.
• És újra hiszek a jövőben.

Egy rehabilitációs mentor lehet bárki, akinek van empátiája, jó kommunikációs készsége, és aki betartja a titoktartást. De a személyes tapasztalat a legfontosabb. Ez az, ami hitelessé teszi. Ez az, ami igazi segítséget nyújt.

Ki tekinthető megváltozott munkaképességű munkavállalónak?

A megváltozott munkaképességű jelző olyan, mint egy finom fűszer – nem illik mindenhez. Képzeljünk el egy munkanélkülit, aki már legalább egy éve, mint egy partra vetett bálna, küzd a szárazföldön. Ha a munkaképessége legalább 40%-ban csökkent (mintha egy cselló négy húrjából csak kettő szólalna meg), és még nem élvezi az öregségi nyugdíj áldásait, vagy egyéb járadékok kényeztetését (rokkantsági, baleseti, szociális, átmeneti, vagy akár a bányászok egészségkárosodási – mintha csak egy egzotikus koktél-kártyát böngészne), akkor ő bizony megváltozott munkaképességűnek minősül.

• Munkanélküli: Legalább 12 hónapja. Ez már majdnem egy komplett állatövi kör!
• Csökkent munkaképesség: Minimum 40%. Mondjuk, mint egy autó, amiben csak két henger működik.
• Nincs nyugdíj/járadék: Se öregségi, se rokkantsági, se bányászkárosodási. Szóval a pihenés még várat magára.

Fontos adalék: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására számos kedvezmény létezik, például járulékkedvezmények a foglalkoztatónak, vagy pályázati lehetőségek a munkavállalónak. Ez olyan, mint egy finom mézesmadzag, amivel a munka világába csalogatják őket vissza.

Kinek jár rehabilitációs ellátás?

Sötét van. A gondolatok kavarognak. Ki kaphat rehabilitációs ellátást? Kik azok, akiknek szükségük van rá?

• Tizenöt éven felüliek. Ez egy határ. Egy választóvonal.
• Megváltozott munkaképességűek. Ez fáj. Eszembe jut Attila, aki a balesete után…
• Negyven százaléknál nagyobb egészségkárosodás. Számít a százalék. Mintha mérni lehetne a fájdalmat. Az én térdfájdalmam… az vajon hány százalék?

Emlékszem, anyám mesélte, hogy a nagyapámnak mennyire nehezére esett elfogadni, hogy segítségre szorul. A büszkeség. És a félelem. A kiszolgáltatottság. Ezek mind benne vannak.

• Nem kapod meg automatikusan. Igényelni kell. Küzdeni kell érte. Mint mindenért ebben az életben.
• A cél a munkába állás. A függetlenség. Hogy újra hasznosnak érezhesd magad.

Néha úgy érzem, én is elvesztettem a függetlenségem. A válás óta… A gyerekek. Az anyagi gondok. Mintha egy örvényben lennék.

Aztán eszembe jut Anna. Ő is igényelt rehabilitációs ellátást a stroke után. Most újra dolgozik. Van remény. Mindig van remény.

Kinek jár a rokkantsági ellátás?

Lassú víz, mély gondolat. Rokkantsági ellátás… a szó önmagában is szomorú. Kinek jár? Kinek szól ez a reménysugár?

Képzeletemben látom, ahogy a napfény átszűrődik a fákon, és megvilágítja az arcokat. Arcokat, akiknek segítségre van szükségük.

• 18 feletti magyar állampolgárok. Haza. Identitás. Otthon. A kezdet.
• 25 éves kor előtt kezdődött állapot. A múlt árnya. A fiatalság elvesztése. Az életút korai elágazása.

Folyamatosan fennálló… Ez a kulcsszó. Nem múló fájdalom, hanem egy életre szóló teher.