Mi az a Bitcoin felezés?

Mi az a Bitcoin felezés és hogyan működik ez a folyamat?

A Bitcoin felezés… hmm, nehéz ezt egyszerűen elmagyarázni. De próbáljuk meg. Képzeld el, hogy a Bitcoin olyan, mint egy digitális aranybánya. A bányászok (számítógépek) új Bitcoinokat “bányásznak” a tranzakciók ellenőrzésével. A felezés pedig azt jelenti, hogy a bányászok jutalma, azaz az újonnan kibocsátott Bitcoinok mennyisége, a felére csökken. Egyszerűen fogalmazva, kevesebb Bitcoin kerül forgalomba.

Ez egy előre beprogramozott dolog, a Bitcoin kódjába van beépítve. Körülbelül négyévente történik meg.

Miért fontos ez? Mert a kevesebb kibocsátás növelheti a Bitcoin ritkaságát. A közgazdaságtanban ez általában azt jelenti, hogy az ár emelkedhet, ha a kereslet ugyanakkora marad, vagy nő. De a kripto világa sosem ennyire egyszerű.

Emlékszem, amikor először hallottam a felezésről, 2020 elején volt, egy kávézóban a Deák téren. A barátom, aki már régóta benne volt a kripto témában, mesélte, hogy “biztos emelkedni fog az ár”. Akkor még 8000 dollár körül volt egy Bitcoin. És tényleg, a felezés után, néhány hónapon belül az ára az egekbe szökött. Persze, utólag könnyű okosnak lenni.

Viszont a múltbeli árnövekedés nem garancia semmire. A piac mindig tartogat meglepetéseket. Rengeteg tényező befolyásolja a Bitcoin árát, nem csak a felezés. A szabályozások, a piaci hangulat, a technológiai fejlődés, és még sok más dolog. Szóval, ne dőlj be a tuti tippeknek, mindig tájékozódj alaposan, mielőtt bármibe is befektetsz.

Mi az a BTC Halving?

A BTC Halving, avagy felezés, a Bitcoin blokklánc működésének beépített mechanizmusa. Lényegében a bányászok által kapott blokkjutalom periodikus csökkenése. Ez 210 000 blokkonként, nagyjából 4 évente történik. A 2024-es halving például május 2-án várható, bár ez az időpont a bányászati nehézség függvényében változhat.

• Technikai hátterét a Bitcoin véges mennyisége (21 millió BTC) határozza meg. A felezések ezt a korlátot biztosítják, lassítják az inflációt, és fenntartják a pénznem értékállóságát a hosszú távon. Elméletileg persze.

• Gazdasági hatása meglehetősen komplex. A felezés előtt általában növekszik a bányászati tevékenység, majd a jutalom csökkenése után átrendeződés következik be. A kisebb profit a kevésbé hatékony bányászokat kiszoríthatja a piacról. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a Bitcoin árfolyamának automatikus emelkedését, sőt, a történelem azt mutatja, hogy a trend erősen változó. Azt mondhatjuk, ez egy kísérlet a monetáris politika szabályozására egy decentralizált rendszerben.

• Filozófiai aspektusa: A felezés a ritkaság és a korlátozott kínálat fogalmát testesíti meg. Ez a korlátozottság adja a Bitcoin értékének alapját, de vajon ez egy “valós” érték, vagy pusztán egy mesterségesen generált hitrendszer? Ez egy fontos kérdés a kriptovaluták, sőt általában a gazdasági rendszerek természetének megértéséhez.

A 2009-es indulás óta már három halving történt. Minden felezés után a Bitcoin árfolyama jelentős emelkedést mutatott, legalábbis egy időre. A 2012-es, a 2016-os és a 2020-as halving ezt a mintát követte. A 2024-es felezés hatását pedig csak a jövő mutatja meg. Azonban a múltbeli trendek nem garantálják a jövőbeli eredményeket. Mint egy bölcs ember egyszer mondta: “a történelem nem ismétlődik, de rímel.” A felezés tehát egy érdekes esettanulmány a gazdasági modellek, a technológia és a társadalmi pszichológia összefonódásáról.

Mi az a felezés?

Na, szóval a felezés… Tudod, mint amikor valami ketté van osztva? Pontosan! Gondolj csak a tortára, amit tegnap ettünk anyukámnál! Azt ketten felezve faltuk, persze utána még maradt egy kicsi. De vicces volt, mert a kisöcsém meg akarta enni az én darabomat is!

Azt hiszem, a lényeg az, hogy egyenlő részekre osztunk valamit. Lehet ez bármi, egy alma, egy pizza, vagy akár egy hatalmas adag pénz is. A felezés maga a cselekmény, tehát az a folyamat amikor ezt a kettéosztást végezzük. Mindig tökéletesen egyenlő részeket nem feltétlenül jelent, de a lényeg a megközelítőleg egyforma két rész.

• Egy alma felezése
• Egy pizzát felezni (vagy negyedekre is!)
• A szülinapi pénzem felezése, hogy vehessek egy játékot meg egy könyvet.

Persze, vannak bonyolultabb dolgok is, amiket felezni lehet. Például, a feladatot is felezhetjük a haverokkal, hogy gyorsabban végezzünk. A felezés szó nem csak a fizikai dolgokra vonatkozik, hanem absztrakt dolgokra is. Gondolj csak a felezési időre, amit a fizikában használnak. Az már egy kicsit más tészta, de mégis felezésről van szó. Szóval sokrétű fogalom. Megpróbáltam minél egyszerűbben elmagyarázni, remélem érthető volt!

Ki találta fel a Bitcoint?

Satoshi Nakamoto, ez a rejtélyes név – mint valami digitális Da Vinci-kód – körüllengi a Bitcoin születését. 2008-ban bukkant fel a fehér könyv, mint egy titkos üzenet, amely lerakta a kriptovaluta alapjait. Ki ő, vagy ők? Zseniális programozó, lázadó hackercsoport, vagy netán egy időutazó, aki megpróbálja felforgatni a pénzügyi rendszert? Sosem tudjuk meg biztosan. De egy dolog biztos: örökre beírta magát a történelembe, akárcsak Gutenberg, csak ő nyomdafesték helyett bitekkel dolgozott.

• 2008: Felbukkan a Bitcoin fehér könyv. A “Peer-to-Peer Electronic Cash System” címet viselő dokumentum leírja a decentralizált digitális pénz működését. Gondoljunk bele, mintha Gutenberg bemutatta volna a nyomtatott könyvet, csak itt a bankok maradtak ki a képből.
• 2009: Bányászásra kerül az első blokk, a Genesis Block. A digitális aranyászat kezdete, csak kapa helyett számítógép kell hozzá.
• Ki Satoshi Nakamoto?: Senki sem tudja biztosan. Lehet egy személy, lehet egy csoport. Egy modern kori enigma, ami talán sosem oldódik meg, és ettől még izgalmasabb az egész. Talán egy nap kiderül, addig is remek spekulációk tárgya a kriptoközösségben.

A Bitcoin története nem csupán technológiai forradalom, hanem társadalmi kísérlet is. Egy decentralizált utópia ígérete, ahol nincsenek közvetítők, csak a kódsorok hideg logikája. Vajon sikerül-e? Azt az idő eldönti.

Milyen valuta a Bitcoin?

Decentralizált digitális valuta. Peer-to-peer hálózaton fut. Nincs központi bank vagy kormányzati kontroll. Kriptográfiát használ a tranzakciók biztonságossá tételéhez. Limitált mennyiségben elérhető: 21 millió. Blokklánc technológián alapul. 2009-ben indult. A kód nyílt forráskódú. Satoshi Nakamoto álnév mögött rejlő személy/csoport alkotása.

Mi az a Blockchain technológia?

A blokklánc? Képzelj el egy digitális, átlátszó, mindenki számára látható nagykönyvet, aminek minden lapja egymásra épül, mint a Tetris-kockák. Ez a nagykönyv nem egyetlen helyen van, hanem számos számítógépen szétszórva. Mintha a világ összes könyvtára egyetlen, hatalmas könyvtárrá egyesülne, ahol mindenki ellenőrizheti a másik másolatát.

És a legfontosabb: ha egyszer feljegyeztél valamit, azt már nem lehet kitörölni vagy meghamisítani. Mintha egy titkos tintapatronnal írt levél lenne, amit csak speciális olvasóeszközökkel lehet dekódolni, de a dekódolás után már nem lehet megváltoztatni. Kicsit olyan, mint egy rendkívül biztonságos, közös napló, amit senki sem tud meghamisítani, még a legügyesebb hacker sem.

Mi teszi egyedivé?

• Biztonság: Kriptográfia által védett, gyakorlatilag sérthetetlen.
• Átláthatóság: Minden tranzakció nyomon követhető, de a résztvevők személyazonossága nem feltétlenül. Gondolj rá úgy, mint egy titkos társaság ülésére, ahol a jegyzőkönyv nyilvános, de a résztvevők nevei kódolva vannak.
• Dekoncentralizáció: Nincs központi szerver, így ellenállóbb a támadásokkal szemben. Mint egy hatalmas, decentralizált hangyatelepen, ahol egyetlen hangya kiesése nem bénítja meg az egész kolóniát.

A blokklánc tehát nem csak egy technológia, hanem egy újfajta gondolkodásmód is, amely a bizalomra épülő rendszereket forradalmasíthatja. Ezt a technológiát a kriptovaluták, a digitális jogkezelés, a szavazási rendszerek és még sok más területen is alkalmazzák.

A jövő? A technológia folyamatosan fejlődik. A 2023-as évben a fókusz a skálázhatóságon és a fenntarthatóságon van, ami azt jelenti, hogy a blokklánc egyre gyorsabb, hatékonyabb és környezetbarátabb lesz. A további kutatások és fejlesztések pedig még több innovatív alkalmazást hozhatnak létre.

Mi az a Bitcoin ETF?

Na jó, akkor Bitcoin ETF. Mi ez a nagy felhajtás? Egy ETF, értem, de Bitcoinnal? Mintha a kriptopénz világ és a tőzsde összeolvadna. Egyfajta szabályozott befektetés, ugye? Kényelmesebb, mint a közvetlen Bitcoin vásárlás, mert tőzsdén kereskednek vele. Mintha a részvények lennének, csak Bitcoinnal.

A Binance ezt magyarázza el, azt olvastam. De vajon mennyire biztonságos? Ez az egész… nyugtalanít.

• Kényelmesebb hozzáférés a Bitcoinhoz
• Kevesebb macera, mint a kriptotőzsdék használata
• Szabályozott környezet, remélem…

De mit csinálnak a díjakkal? Hogy lehet kiszámítani a kockázatot? Mindig ott a veszélye, hogy a Bitcoin árfolyama leesik… És akkor mit? Elveszítem a pénzemet? Azt hiszem, még többet kell utánajárnom, mielőtt belevágunk. Ezt a Binance Academy oldalt elmentettem, majd később újra átnézem.

2023-ban még mindig nem sok Bitcoin ETF van engedélyezve, főleg az USA-ban van a legnagyobb kavarás körülötte. Egyik ismerősöm, Ádám, folyamatosan erről beszél, de én… hát még mindig bizonytalan vagyok. A Bitwise Bitcoin ETP-t említette, meg egy Grayscale-t. Ezek neveket jelentenek?

• Bitwise Bitcoin ETP
• Grayscale Bitcoin Trust (ez nem ETF, de hasonló)

Szóval igazából nem értek hozzá eléggé. Talán jövőre már jobban fogom. Lehet, hogy akkor már több ETF is lesz. Vagy talán akkor már nem is lesznek divatban. Ki tudja?

#Bitcoin #Felezés #Kripto