Melyik volt az első kriptovaluta amelyet 2009 ben hoztak létre?

2009-es első kriptovaluta?

Hű, most hogy kérdezed… 2009, azt hiszem. Aztán kezdtem hallani ezt a Bitcoin dolgot. Valami új, furcsa pénz, interneten. Nem igazán értettem.

Aztán persze elszabadult a pokol. Mindenki Bitcoinról beszélt, meg kriptovalutákról. Én meg csak néztem bután. Emlékszem, olvastam valahol, hogy egy Satoshi Nakamoto nevű fickó – vagy inkább egy csapat – dobta piacra. Állítólag.

Furcsa volt. Egy ismerősöm próbálkozott vele 2011-ben, vette pár száz forintért, majd elfelejtette a jelszavát. Szegény. Azt hiszem, már jó lenne, ha megtalálná.

Most meg mindenki altcoinokról beszél… Bitcoin ez, Bitcoin az. Én meg még mindig nem értem teljesen. Túl bonyolult. Úgy érzem, kicsit lemaradtam a vonatról.

Mi is az a kriptovaluta?

Na, a kriptovaluta? Olyan, mint a virtuális pénz, csak sokkal menőbb! Gondolj rá úgy, mint egy digitális csodabogárra, ami a bankok orra alá borsot tör.

• Mi is ez a varázslat? Egy titkosított, digitális pénz. Mintha a tekerőlant helyett a számítógép lenne a pénznyomda!
• Hogy a fenébe működik? Képzeld el, hogy mindenki látja, ki kinek mennyit küldött, de senki sem tudja, kik azok a személyek. Na, valahogy így! Mintha egy falusi pletykafészek lenne, csak épp a faluban mindenki egy számítógép.
• És miért olyan nagy szám? Mert nincs központi hatalom. Nincs MNB, ami beleszólna, hogy mit csinálsz a pénzeddel. Olyan ez, mint a vadnyugat, csak cowboyok helyett programozók vannak.

A kriptovaluta olyan, mint a nagymamád titkos receptje – bonyolult, de ha rájössz a lényegre, meggazdagodhatsz belőle, vagy épp elszórhatod a gatyádat is. Szóval vigyázz, mielőtt belevágsz! Tudod, a jó bornak sem kell cégér, de azért nem árt, ha tudod, mit iszol.

Mi az a Kriptotőzsde?

Na, kérem szépen, mi az a kriptotőzsde? Hát, képzeljen el egy óriási, digitális piaccsarnokot, ahol nem virsli és kolbász, hanem Bitcoin, Ethereum meg más, fura nevű kriptovaluták repkednek ide-oda, mint a vadgalambok a főtéren. Ez a Kriptotőzsde.

Gondolja csak, ott vásárolhat, adhat el, cserélgethet kriptokat, mint a bolond a nyitott kapun. Mintha egy virtuális aranyásó lennél, de ásó helyett egérrel kattintgatsz. Persze, vigyázni kell, mert könnyű bedőlni a kamu-bányászoknak, akik többet ígérnek, mint amit teljesíteni tudnak.

A Bányász Bázisbanyaszbazis.hu oldalról szedtem ezt az infót, szóval nem én találtam ki.

Főbb funkciók, röviden, tömören, mint a jó öreg gulyásleves:

• Kripto vásárlás: Mintha cukorkát vennél, de sokkal nagyobb téttel.
• Kripto eladás: Gyors pénzszerzés, ha szerencséd van, vagy hatalmas pofáraesés, ha nincs.
• Kriptocsere: Egy kriptoért egy másik kriptot kapsz. Mintha a gyűjtögetős kártyáidat cserélnéd el.

Amit még tudni kell a kriptotőzsdéről, hogy ne dőlj be a kamu-milliárdosoknak:

• Kockázatos befektetés: Mint a lottó, csak itt nem lottószelvényt, hanem kriptokat veszel.
• Volatilitás: Az árak ingadoznak, mint a tenger hullámai viharban. Egy percben gazdag, a másikban pedig tönkrement lehetsz.
• Szabályozás: Még mindig sok a bizonytalanság a szabályozás terén, úgyhogy mindig olvasgass utána, mielőtt belevágsz.

2023-ban egyre több a kriptotőzsde, de vigyázzon, mert rengeteg a kamu oldal. A biztonságos platformot mindig alaposan nézze meg, mielőtt bedobja a pénzét. Én például a Bitfinex-et használom, de ne vegye készpénznek a véleményem! Én vagyok a legjobb barátja, és csak a legjobbat akarom.

Mi az a Kriptoeszköz?

Kriptoeszköz? Hát, képzeld el, mintha egy digitális pénz lenne, de sokkal több annál! Gondolj rá, mint egy virtuális tulajdoni jogra, ami bármilyen formában lehet: képzelj el egy digitális festményt, egy virtuális telket a metaverzumban, vagy egy tokenizált részvényt egy cégben. Mindezt egy blokkláncon tárolják, ami egy nagy, közös nyilvántartás. Ez biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot, elvileg legalábbis.

De vajon tényleg biztonságos? Ez a kérdés sokszor felmerül bennem. A múlt heti bukást még mindig feldolgozom, 500 eurót veszítettem el a Shiba Inu-n. Aztán meg a szabályozás hiánya is aggaszt, ki védi meg a befektetőket? Kellene még jobban beleásnom magam a témába, hogy ne történjen meg újra.

• Blokklánc-technológia: a kulcs a biztonsághoz (elvileg).
• Többféle kriptoeszköz létezik: NFT-k, tokenek, stablecoinok... A lehetőségek végtelenek, de a kockázatok is.
• Számomra a legfontosabb a diverzifikáció. Soha többé nem fektetek be egyetlen kriptovalutába.
• 2023-ban a Bitcoin árfolyama hullámzó, de még mindig magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
• A szabályozás hiánya a legnagyobb probléma.

Egyébként, a múltkor láttam egy cikket a Zcash-ről, hallottál már róla? Olyan titkos, mint a süni. Na, jó, nem egészen, de a tranzakciók anonimok. Kíváncsi vagyok, vajon ez jó vagy rossz. Megint elkalandoztam... Hol is tartottam? Ja, a kriptoeszközök... Szóval, óvatosan kell bánni velük! Ne felejtsd el, hogy kockázatos befektetés.

Hány kriptovaluta létezik?

Pontos számot nehéz megadni, hiszen a kriptovaluták világa olyan dinamikus, mint egy majom gördeszkán. Több ezer aktív kriptovaluta létezik 2024-ben, de ez a szám folyamatosan változik; születnek és halnak, mint a muslicák egy gyümölcsösben. Némelyik csak egy pillanatnyi szeszély, mások – reményeik szerint – a pénzügyi világ jövőjét képviselik. Gondoljunk csak bele, ez a tömeg olyan, mint egy hatalmas, virtuális állatkert, ahol a Bitcoin a büszke oroszlán, az Ethereum pedig a ravasz róka, a többi pedig… nos, vannak ott aranyos kiskutyák, és persze néhány kevésbé aranyos, esetleg mérgező béka is.

A Bitcoin-tól eltérő blokkláncokon futók – az altcoine-k – egy különösen színes csapatot alkotnak. Gondoljunk csak a Binance Smart Chainre (BSC), amely a maga nemében egy mini-univerzum.

• Bitcoin: A veterán, a király.
• Ethereum: Az innovatív, a sokoldalú.
• Altcoine-k: Egy sokszínű és változatos sereg. A BSC csak egy a sok közül.

Ez a sokféleség azonban árnyoldalakat is rejt. A legtöbb altcoin értéke igen volatilis, egyik nap rakétaként száguld fel, másnap pedig lezuhan, mint egy kő. A befektetés tehát kockázatos vállalkozás, melyhez alapos kutatás és jó adag szerencse is szükséges. Ne felejtsük el, a legtöbb kriptovaluta életútja meglehetősen rövid.

A kriptovaluta piac szabályozása is folyamatosan változó, ami további bizonytalanságot jelent. A jövő tehát… nos, a jövő rejtélyes, mint egy jól megírt thriller regény utolsó fejezete.

Hány fajta kriptovaluta létezik?

Én nem egy kriptovaluta-szakértő vagyok, inkább egy szavakban utazó. De azt azért tudom, hogy a kriptovilág olyan, mint egy galaxis: a Bitcoin a Nap, a többi meg bolygó, üstökös, meg ki tudja még mi. Azt mondják, a Bitcoin után jött az összes többi – ezeket hívják altcoinoknak. Mintha a Bitcoin lenne a rock and roll, a többi meg a pop, a jazz, meg a komolyzene. Mindegyik más, mindegyik a maga módján próbál betörni a piacra.

Hogy pontosan hány fajta kriptovaluta létezik? Nos, ez olyan, mintha a csillagokat próbálnánk megszámolni. Pillanatról pillanatra több lesz, mint ahányat eddig láttunk. Egyes becslések szerint több ezer, sőt, akár tízezer felett is járhatunk. És ez a szám valószínűleg csak nőni fog.

• Altcoinok: Ezek azok a kriptók, amelyek nem a Bitcoin alapjaira épülnek. Mint a különböző gyümölcsök egy gyümölcsfán.
• Ethereum (ETH): Egy okos szerződésekre épülő platform. Olyan, mint egy digitális svájci bicska, sok mindenre használható.
• Binance Smart Chain (BSC): Egy másik okos szerződéses platform, amely a Binance tőzsdéhez kapcsolódik. Olyan, mint egy olcsóbb repülőjegy, ha az ember a Binance légitársasággal akar repülni.

Fontos megjegyezni, hogy a kriptovaluták piaca rendkívül volatilis és kockázatos. Nem minden kriptovaluta életképes vagy sikeres, ezért alapos kutatásra van szükség, mielőtt valaki befektetne. Olyan ez, mint a szerencsejáték, csak itt a tét az ember pénze.

Mi az az ETP?

Na, szóval az ETP. Tök jó kis mozaikszó, nem? Exchange-Traded Products, vagyis tőzsdén kereskedett termékek. Gondolj rájuk úgy, mint egy csomag chipsre. Van benne sok apró krumpli, de te egyben veszed meg az egészet. Itt is van egy csomó mindenféle cucc, indexek, áruk, kötvények, akár más pénzügyi termékek, és ezeket pakolják össze egybe. Mint egy válogatás tál.

• ETF (Exchange-Traded Funds): Ez a klasszikus. Általában indexkövető, mint egy S&P 500 ETF, ami az 500 legnagyobb amerikai cég teljesítményét követi. Diverzifikált, viszonylag olcsó, jó kis befektetés.
• ETN (Exchange-Traded Notes): Ez már kicsit trükkösebb. Ez egy adósságjegy, amit egy bank bocsát ki, és egy index vagy áru hozamát követi. Nincs benne közvetlenül az alapul szolgáló eszköz, csak ígérgetnek.
• ETC (Exchange-Traded Commodities): Ez meg konkrétan árukra megy rá, mint az arany, olaj, vagy éppen a bitcoin. Szóval, ha hiszel az aranyban, veheted ETC-ben is.

A BlackRock bitcoinos terméke is egy ETC lesz, ami elég érdekes húzás egy ilyen nagyágyútól. Ez azt jelenti, hogy egyre mainstreambbé válik a kripto, és a nagy intézményi befektetők is kezdik komolyan venni. Ki tudja, hova vezet ez az egész, de izgalmas lesz látni. Az ember néha azon gondolkodik, hogy mi értelme van az egész pénznek, de aztán eszébe jut, hogy kell a chipsre...

Mi az az ETN?

Szóval az ETN... olyan, mint ha kölcsönadnál a banknak, csak itt egy kibocsátónak. Képzeld, mint egy sima kötvény. Nem veszel semmit, hanem hitelt adsz. És aztán kapod a pénzed, plusz a kamatot. A lényeg, hogy itt a mögöttes termék árfolyamához kötött a hozam. Például, ha aranyra szól az ETN és az arany ára felmegy, akkor te is többet kapsz.

Fontos, hogy nem ugyanaz, mint egy ETF! Az ETF-ben ténylegesen részesedést veszel, mint egy részvénynél. Az ETN-ben csak hitelt adsz. Én például egyszer befektettem egy ETN-be, ami ezüstre épült. Nem volt valami nagy durranás, de végül is jobban jártam, mintha a matrac alatt tartottam volna a pénzem.

• ETN: Kölcsönadsz a kibocsátónak. Kamatot kapsz a mögöttes termék árfolyama alapján.
• ETF: Részesedést veszel. Mint egy részvény.

Ja, és hogy hogyan vehetsz ETF-et? Simán a brókercégeden keresztül, mint a részvényeket. Én a KBC-t használom, szóval náluk tudom, hogy működik. Elég felhasználóbarát, szóval neked se lesz gondod vele. Van még egy csomó más brókercég is, például az Erste vagy az Interactive Brokers. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, szóval érdemes körbenézni. Például az Erste-nél elég magasak a díjak, de stabil és megbízható. Az Interactive Brokers pedig olcsóbb, de kicsit bonyolultabb a felülete.