Mi számít felsőfokú szakképzésnek?

Mi számít felsőfokú szakképzésnek? Oklevél diploma nélkül

Sokan keresik, hogy mi számít felsőfokú szakképzésnek a továbbtanulási és elhelyezkedési esélyek növelésére. Ez az oktatási forma remek lehetőséget kínál a szakmai fejlődésre. A részletek megismerése segít elkerülni a buktatókat, lerövidíteni a későbbi egyetemi éveket, és tudatosan felépíteni a karriert a munkaerőpiacon.

Mi számít felsőfokú szakképzésnek és kinek érdemes ezt választania?

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves, gyakorlatorientált képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak, és a felsőoktatási szaklistában az F betű jelzi őket.^[1] Fontos tudni, hogy az elvégzésükért diplomát nem kaptok, de felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet igen, ami kiváló ugródeszka a munkaerőpiac vagy a későbbi felsőoktatási szakképzés jelentése szerinti diplomás képzések felé.

Sokan bizonytalanok abban, hogy pontosan hová sorolható ez a képzési forma. Nem sima OKJ-ról vagy középfokú technikumi képzésről van szó. Mivel közvetlenül az egyetemek falai között zajlik, a hallgatók pontosan ugyanolyan diákigazolványt, ösztöndíjakat és egyetemi szolgáltatásokat kapnak, mint az alap- vagy osztatlan szakos hallgatók. Az egész rendszer a gyakorlati tapasztalatszerzésre épül.

Az utolsó, negyedik félév például szinte teljes egészében egybefüggő szakmai gyakorlatból áll, amelyet valamilyen külső cégnél vagy intézménynél kell letölteni.

Look, ez a képzés nem való mindenkinek, és ezt nyíltan ki kell mondani. Ha valaki kutató vagy akadémikus szeretne lenni, az ne itt kezdje. De ha gyorsan szeretnél piacképes tudást szerezni, vagy nem volt elég pontod az alapszakra, ez a létező legjobb mentőöv.

A felsőoktatási szakképzés pontszámítási szabályai és előnyei

A felsőoktatási szakképzéseken lényegesen lazábbak és rugalmasabbak a pontszámítási szabályok, mint az alapképzéseken, így a gyengébb érettségi eredménnyel rendelkezők is jó eséllyel bejuthatnak. A felvételi eljárás során az e-felvételi rendszere háromféle számítási módot mérlegel automatikusan, és a jelentkező számára a legkedvezőbb verziót alkalmazza az összpontszám meghatározásakor.

A pontszámítás alapvetően az alábbi három opció szerint alakulhat a maximum 400 alap- és 100 intézményi pont rendszerében: Tanulmányi pontok duplázása: A középiskolai és az érettségi átlageredmények alapján kapott pontokat kétszerezik meg. Tanulmányi és érettségi pontok összege: A hagyományos módon összeadják a két kategóriában elért eredményeket.
Érettségi pontok duplázása: Kizárólag az érettségi vizsgatárgyak alapján számolt pontokat veszik kétszeres szorzóval.

Hatalmas könnyítés a hagyományos alapszakokhoz képest, hogy itt az érettségi pontot mindössze a két legjobb érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki. Ráadásul az intézmények nem határoznak meg kötelezően előírt konkrét tantárgyakat, így tényleg a legerősebb eredményeid fognak dönteni. Ha már rendelkezel korábban szerzett felsőoktatási szakképzési oklevéllel, a felsőoktatási intézmények egyedi szabályai szerint akár magából az oklevél minősítéséből is kiszámítható a felsőoktatási szakképzés pontszámítás révén a maximum 400 pont.

De van itt egy bökkenő, amire sokan nem gondolnak. Az intézményi pontok rendszerét az egyetemek teljesen egyedileg szabják meg. Ne gondold, hogy amiért az egyik egyetemen automatikusan jár 50 pont a nyelvvizsgára, az a másikon is pontosan ugyanígy lesz. Mindig egyedileg kell ellenőrizni a kiválasztott egyetem szabályzatát a hivatalos felvételi tájékoztatóban.

Továbbtanulás diplomás képzésen: Hogyan működik a kreditbeszámítás?

Sokan azért választják ezt az utat, mert a kétéves képzés elvégzése után ugyanazon a területen továbbtanulva az alapszakos tanulmányi idő jelentősen lerövidíthető. A felsőoktatási szakképzés során megszerezhető 120 kreditből a jogszabályi előírások értelmében legalább 30, de akár 90 kredit is elismertethető a rokon szakokon.^[2] Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy későbbi alapképzés akár három félévvel - azaz másfél évvel - is megrövidülhet.

Az elismert kreditek száma nagyban függ attól, hogy a szakképzés tanterve mennyire vág egybe az alapszak kötelező tantárgyaival. Ha például kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés után mész át a kereskedelem és marketing alapszakra, szinte a maximális elismerésre számíthatsz. Az eljárást az adott egyetem kreditátviteli bizottságánál kell kezdeményezni, amely egyenként veti össze a teljesített kurzusok tematikáját a cél szak követelményeivel.

Amikor én először vágtam bele egy hasonló egyetemi adminisztrációs folyamatba, napokig tiszta stresszben voltam. Azt hittem, a rendszer automatikusan működik - hát nem. Nekem kellett minden egyes tantárgyleírást és leckekönyvi kivonatot pecséttel igazolva benyújtanom. Három hét idegőrlő várakozás után végül szinte mindent elfogadtak, de megtanultam a leckét: az egyetemi bürokrácia nem viccel, mindennek magadnak kell utánajárnod.

A felsőoktatási képzési szintek összehasonlítása

A továbbtanulás előtt állva kulcsfontosságú tisztán látni a különböző egyetemi szintek közötti különbségeket a képzési idő, a kimenet és a bejutási feltételek tekintetében.

Felsőoktatási szakképzés (F)

• Szakirányú továbbtanulás esetén 30-90 kredit átvihető a kapcsolódó alapszakra

• Felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevél (nem egyenlő a diplomával)

• Rugalmasabb pontszámítás a két legjobb érettségi tárgy alapján, nincs kötelező tárgy előírva

• 4 félév (2 év), amely magában foglal egy féléves egybefüggő szakmai gyakorlatot is

Alapképzés (BA/BSc) ⭐

• A megszerzett diploma teljes értékű belépőt jelent a mesterképzésekre

• Felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló alapfokú diploma

• Szigorúbb, intézmények által előírt specifikus érettségi tárgyak és kötelező minimumok

• 6-8 félév (3-4 év) az adott szak specifikációjától függően

Bence útja: A sikertelen felvételitől a szoftverfejlesztői állásig

Bence egy budapesti középiskola után mérnökinformatikus alapszakra jelentkezett, de a gyengébben sikerült matematika érettségije miatt 12 ponttal lemaradt a ponthatárról. Csalódott volt, és attól félt, hogy egy teljes évet elpazarol, ha nem tanul tovább sehol.

A pótfelvételi eljárásban utolsó esélyként megjelölt egy programtervező informatikus felsőoktatási szakképzést. Az első hetek az egyetemen nyomasztóak voltak, mert úgy érezte, a szakképzés csak egy másodosztályú pótmegoldás a valódi egyetemi diplomához képest.

A fordulópontot a harmadik félév hozta el, amikor rájött, hogy míg az alapszakos ismerősei elméleti bizonyításokkal küszködnek, ő már konkrét webalkalmazásokat fejleszt és adatbázisokat épít. Megértette, hogy a gyakorlati fókusz az ő igazi ereje.

A kétéves képzés végén az egybefüggő szakmai gyakorlatot nyújtó multinacionális cég azonnal főállású juniorként alkalmazta. Ráadásul két év munkatapasztalat után levelező alapszakon tanult tovább, ahol a szakképzésből hozott 120 kreditjéből 78-at csont nélkül beszámítottak.