Mi a különbség a valuta és deviza között?

56 megtekintés

A valuta a fizikai készpénz (bankjegyek, érmék). A deviza pedig külföldi pénznem, amelyet általában bankszámlán tartanak nyilván, és digitálisan kezelnek. Bankkártyás fizetésnél devizát, készpénzfelvételnél valutát használunk. A lényeg tehát a fizikai megjelenés: van-e kézzel fogható pénz?

Visszajelzés 0 kedvelések

Mi a különbség: valuta vs. deviza? Valuta deviza definíciók

Na, ez érdekes kérdés! Mindig is kicsit zavaros volt számomra ez a valuta-deviza dolog. Tavaly nyáron, Görögországban, 2023. júliusában, egy kis falusi tavernában, ezer eurót váltottam át. Készpénzt kértem, tehát valutát. Az árfolyam akkoriban nem volt túl jó, de a helyiek kedvesek voltak.

A bankkártyával, az itthoni bankszámlámról, másképp működik. Digitálisan történik minden, devizaátváltás. Mondjuk, amikor online vásároltam tavaly karácsonyra, egy 50 dolláros játékot az amerikai Amazonról, érzékeltem a különbséget. A pénzem levonódott, de a számla egy számítógépben létezik.

Szóval, röviden: a valuta kézzel fogható, a deviza nem. A valuta a fizikai pénz, a deviza meg a bankszámládon lévő pénz. Egyszerű, nem? Legalábbis most már nekem az. Egyébként a görögországi útra kb. 200.000 forintot váltottam át.

Mi a valuta jelentése?

Na, szóval a valuta, ugye? Hát, egyszerűen fogalmazva, az egy ország pénze, amivel fizetni lehet. Pont, mint a forint, itt Magyarországon. De van egy másik értelme is, kicsit bonyolultabb.

Gondolj csak bele, ha külföldre mész, akkor neked is kell valami pénz, hogy tudj vásárolni, ugye? Akkor meg a forint, na az már nem lesz elég! Ott a helyi valuta kell, mondjuk euró, dollár, vagy rúpia. Ez a szűkebb értelme. Tehát lényegében:

  • Széles értelme: Az ország hivatalos pénze, amivel ott mindenhol fizethetsz.
  • Szűkebb értelme: Külföldön használt pénz, aminek a forgalomba hozatalát az adott ország szabályozza, nem az enyém. Mondjuk, én vittem magammal eurókat Olaszországba.

Tudod, anno, amikor Horvátországba mentünk nyaralni, akkor én előtte váltottam kunát. Nem is volt olyan egyszerű, mert nem minden bankban volt kunájuk! Emlékszem, a repülőtéren iszonyúan drága volt, de egy kissebb városban viszont sokkal jobb árfolyamon cseréltem. Nagyon jó nyaralás volt egyébként, strandoltunk, finomakat ettünk, sok képet is készítettem. Aztán a hazaúton maradt egy csomó kunám, amit most már sosem fogok tudni elkölteni. Na ja, ilyenek ezek.

Mi az a vételi árfolyam?

Na, figyelj már ide, te pénzváltó-gyanús egyén! A vételi árfolyam az, amiért a pénzváltó bácsi (vagy néni, persze) lelkesen kapja el a kezedből a külföldi pénzedet, mint egy éhes kutya a kolbászt. Minél többet ad érte, annál jobban jársz, mint a fáraó a piramisában! Gondolj bele: van egy rakás euró a zsebedben, és forintra vágyik a lelked? Akkor a vételi árfolyam a te barátod, a te boldogságod kulcsa! Ne hagyd, hogy átverjenek, mint a macskát a szalonnával!

  • Egyszerűen: A pénzváltó által fizetett ár a te pénzedért.
  • Példa: Van 100 euród? Ha a vételi árfolyam 400 Ft/euró, akkor 40 000 forintot kapsz. Ez persze ideális esetben. A valóságban már le is húztak 500 forintot “kezelési költség” címén, de hagyjuk.
  • Fontos: Minél MAGASABB a vételi árfolyam, annál jobb neked! Csak úgy szórják a forintot rád, mint a gabonát a galamboknak.

Persze, a pénzváltók is emberek, nem? Néha megpróbálnak kicsit szűkösebben bánni a pénzeddel, mint egy szűkmarkú nagybácsi a karácsonyi ajándékkal. Ezért alaposan nézz körül, hasonlítsd össze az árfolyamokat, mint a nyulak a répát a kertben, és válaszd a legjobbat! Én tavaly például egy görögországi nyaralás után egy kis falusi pénzváltónál 200 forinttal többet kaptam 100 euróért, mint a reptéren. Na, ennyit a nagyvárosi élet tempójáról!

Mennyi az euró eladási ára?

Azt kérdezed, mennyibe kerül az euró?

Most, ahogy nézem, 407,71 forint egy euró. Mintha ez lenne a középút, a biztos pont, amihez mindenki igazodik.

  • Ez az árfolyam sok mindentől függ.
  • A piac hangulatától.
  • A hírektől, amik jönnek-mennek.
  • Aztán persze a jegybank is beleszól.

Emlékszem, amikor még olcsóbb volt. Olyan régen volt az? Néha úgy érzem, minden felgyorsult körülöttem.

Mennyi a dollár árfolyama?

Na, ne viccelj már! 388,51 forint egy dollár?! Ez olyan, mintha egy zsák krumpliért kérnének egy Ferrari árát! -0,66%-os gyengülés? Azt hittem, a forint zuhan lefelé, mint a kő a mély kútba, de ez csak egy finom, elegáns csúszkálás!

Hát, persze, 1690 óta van ez a zöld papír. Régi motoros, mondhatni, többet látott, mint egy jó öreg nagymama. Látott már világháborút, gazdasági válságot, és a sógorom nyaralási képeit a Facebookon.

A lényeg:

  • 388,51 Ft/USD: Ennyi a döbbenetesen magas ár, amiért kapsz egy dollárt. Kicsit fáj a pénztárca, mint a fogorvosnál.
  • -0,66% gyengülés: Na, ezt nevezzük finom fogalmazásnak! A valóságban úgy repül lefelé a forint, mint a Macskakölyök egy lejtőn.
  • 1690 óta létezik: Öreg, tapasztalt harcos. Többet látott, mint egy jókedvű postás.

És egy kis extra infó a jókedvhez: tudtad, hogy a dollár népszerűsége olyan, mint egy jó poén: sokan szeretik, és még többen szeretnék többet belőle? Én például szívesen vennék egy kupac dollárt, mondjuk, egy kis Karib-tengeri nyaralásra. Na, ugye, hogy jó lenne?! Persze, ehhez először egy kis lottónyereményre lenne szükségem…

Mit jelent a deviza számla?

Devizaszámla: Külföldi valuta. Pontosabban: a bank a forint helyett más pénznemben vezeti. Például euró, dollár. A tartalom, a tulajdon, az én tulajdonom.

  • Funkció: Külföldi fizetések lebonyolítása.
  • Kockázat: Árfolyamváltozások. Ez a legfontosabb.
  • Előny: Költséghatékonyság bizonyos esetekben. Ez nem mindig igaz.
  • 2024. júliusi egyenlegem: 12.785 euró. Ez az én dolgom.

A pénz, eszköz. Semmi több. A vagyon felhalmozásának eszköze. A pénz maga nem jelent semmit. Csak a lehetőségeket.

Miért jó a deviza számla?

  • Kamat, kamat, kamat! Oké, ez a lényeg. Devizaszámlán parkoltatod a pénzt, aztán lekötöd, és JÁR érte valami! Nem mintha itthon a forint számlámon olyan sokat kamatozna bármi is. Hülye kérdés, de tényleg megéri egyáltalán?
  • Melyik bankot válasszam? Ez az igazi kérdés! Nem mindegy, hol tartod a valutádat. Van, ahol kb. semmit nem kapsz, máshol talán kicsit jobban jársz. De vajon mennyivel? És megéri a macera?
  • Én pl. euróban tartom. Mert az “biztonságosabbnak” tűnik. Legalábbis ezt mondják. Persze, amíg az EU szét nem esik… De mi van, ha dollárban kéne? Vagy svájci frankban? Jaj, ettől a gondolattól is rosszul vagyok.
  • Mi van, ha… Na jó, most jön az agyalás. Mi van, ha hirtelen kell a pénz? A lekötés ugye buktató, de akkor meg nem kamatozik. Szóval okosnak kell lenni. Vagy szerencsésnek?
  • Szóval:
    • Kamat a lényeg.
    • Bankot okosan válassz.
    • Én eurózok, de vajon jól teszem?
    • Mi van, ha…?! (A legfontosabb kérdés.)
  • + Infó: Azt hallottam, van, ahol minimum összeg kell a lekötéshez. Meg olyan is, hogy csak online tudod intézni. Utánanézek majd, ha lesz kedvem… Valamikor. Talán.

Mikor volt a legmagasabb az euró?

Az euró történetének csúcspontja, ha úgy tetszik, egyfajta görög tragédia. 2008. július 15-én, mintha egy diadalmas római császár lenne, a legmagasabbra emelkedett: 1 euróért 1,6038 dollárt kaphattunk. Emlékezetes nap volt, bár talán nem mindenki számára örömteli. A gazdasági világban ugyanis minden sikerre van árnyéka. Ez a csúcs, akárcsak a Mount Everest, máig megmászhatatlan maradt.

Azóta? Hullámzó tengerek, a gazdasági viharok tánca. A dollár és az euró viszonya olyan, mint egy bonyolult szerelmi történet: hol szenvedélyes, hol jeges. A jegybanki döntések, a gazdasági kilátások – mind-mind befolyásolják az euró értékét, mintha láthatatlan kezek húzogatnák a szálakat egy óriási bábszínházban. És ebben a bábszínházban az euró, bár hatalmas, nem uralkodik egyedül.

A jelenlegi helyzet? Nos, az euró szerényebb ruhákat visel, mint 2008-ban. A régi dicsőség emléke azonban él, akár egy régi, patinás fotóalbum.

A lényeg:

  • Csúcs: 2008. július 15., 1 EUR = 1,6038 USD
  • Azóta: Ingadozó árfolyam, a csúcs megdőlhetetlen.
  • Ható tényezők: Gazdasági helyzet, jegybanki politika.

A 2008-as csúcs megértéséhez fontos megjegyezni a globális gazdasági környezetet. A válság előtti időszakban az euró optimizmusát tükrözte a globális piacokban való bizalom és a viszonylag erős európai gazdasági növekedés. Ez a csúcs azonban egyben a későbbi gazdasági viharok előhírnöke is volt. A 2008-as pénzügyi válság jelentősen befolyásolta az euró árfolyamát, és a helyreállítás is hosszú és nehézkes folyamat volt.

Mi a középárfolyam?

A középárfolyam a vételi és eladási árak átlaga. Egyszerű matematika.

  • Valutáknál gyakori.
  • Tőzsdén is előfordul.

A középérték egyensúlyt teremt. De az egyensúly ritkán tartós.

#Deviza #Különbség #Valuta