Hány százaléka a fizetésnek a tb?

Hány százaléka a fizetésnek a tb: 18,5% vagy 33,5%?

Tudni, hogy hány százaléka a fizetésnek a tb, elengedhetetlen a pontos nettó bér kiszámításához và a tudatos pénzügyi tervezéshez. A munkavállalók gyakran meglepődnek a levonások utáni kézhez kapott összegen, mivel a különböző kötelezettségek jelentősen csökkentik a bruttó fizetést. Ismerje meg a levonások pontos szabályait, hogy elkerülje a kellemetlen bérszámfejtési meglepetéseket a munkahelyén.

Hány százaléka a fizetésnek a tb? - A gyors és pontos válasz

A munkavállaló bruttó fizetését terhelő társadalombiztosítási (TB) járulék mértéke pontosan 18,5 százalék. ^[1] Ezt az összeget a bérszámfejtés során a munkáltató automatikusan levonja a bruttó bérből, így a munkavállalónak ezzel nincs külön teendője. Sokakat meglep, de ez a levonás közvetlenül csökkenti a kézhez kapott összeget. De van egy csapda, amibe a legtöbb pályakezdő beleszalad, és ami miatt a nettó fizetés sokkal kevesebb lesz, mint amire számítottak - ezt kicsit lejjebb, a teljes adóterhet bemutató résznél részletesen elmagyarázom.

Ez a bizonyos 18,5 százalékos ráta nem egyetlen kalapba megy. ^[2] Valójában egy összevont járulékról van szó, amely korábban több különálló tételként szerepelt a bérpapírokon. A törvényalkotók az adminisztráció egyszerűsítése érdekében gyúrták össze ezeket, de a háttérben a mai napig pontosan meghatározott célokra fordítódik a pénz.

Hogyan épül fel a 18,5 százalékos tb járulék mértéke?

Amikor kézhez kapja a havi bérjegyzékét, a mennyi a tb levonás a fizetésből kérdésre a választ három fő pillér adja meg. Ezek a következők: 10 százalék nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék. Az egészségbiztosítási rész tovább bontható 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékra. Ritkán látni ennyire fixen bebetonozott rendszert.

Az állam ezekből a forrásokból finanszírozza az állami nyugdíjrendszert, az orvosi ellátásokat, a táppénzt, valamint a munkanélküli ellátásokat is. Kevesen tudják, de ha valaki például egyéni vállalkozóként tevékenykedik, a minimális alapok számítása miatt a tb járulék mértéke alapvetően nem változik, a tényleges fizetendő összeg eltérhet, de a százalékos kulcs a bruttó vállalkozói kivétre alkalmazva ugyanez marad. Elsőre talán tisztának tűnik ez a felosztás. De a valóság sokszor tartogat kellemetlen meglepetéseket a gyakorlatban.

Néhány éve magam is belefutottam egy komoly félreértésbe, amikor egy ismerősömnek segítettem értelmezni az első komolyabb munkaszerződését. Ő szentül hitte, hogy a bruttó béréből csak ezt a majdnem húsz százalékot fogják lecsípni. Amikor megkapta az első utalást, a pánik határán állt. Azonnal hívott, hogy biztosan ellopták a pénze egy részét. Ekkor kellett szembesítenem a ténnyel, hogy a hány százaléka a fizetésnek a tb kérdéskör csupán a jéghegy csúcsa, az adóhivatal ennél mélyebben nyúl a zsebekbe.

Miért nem csak ennyi a tb levonás a fizetésből? A teljes kép

A bizonytalanságot az okozza, hogy a bruttó bérből a 18,5 százalékos TB-n felül még 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) is levonnak. Ez azt jelenti, hogy a teljes fizetésből levont járulékok mértéke a bruttó fizetésből eléri a 33,5 százalékot, amennyiben a munkavállaló nem jogosult semmilyen adókedvezményre (például családi kedvezményre vagy a 25 év alattiak SZJA-mentességére). Ez ^[4] a teljes adóteher.

Sokan hajlamosak összekeverni a munkavállalói levonásokat a munkáltatót terhelő közterhekkel is. Fontos leszögezni: a 18,5 százalékot Önmagától vonják le. A cég ezen felül még szociális hozzájárulási adót is fizet a saját zsebéből az állam felé, ami azonban nem csökkenti a szerződésben rögzített bruttó bért.

A bruttó bérből levont legfontosabb tételek összehasonlítása

A magyar bérrendszerben a bruttó fizetésből két nagy jogcímen történik levonás. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan oszlik meg a levont összeg a különböző alapok között adókedvezmények nélkül számolva.

Társadalombiztosítási Járulék (TB) - Összevont tétel

- 18,5 százalék a bruttó fizetésből

- Nyugdíj, ingyenes orvosi ellátás, táppénz és munkanélküli segély biztosítása

- 10 százalék nyugdíj, 7 százalék egészségbiztosítás, 1,5 százalék munkaerőpiac

Személyi Jövedelemadó (SZJA) - Általános adó

- 15 százalék a bruttó fizetésből

- Az állami költségvetés általános kiadásainak finanszírozása

- 25 év alattiak mentessége, családi adókedvezmény, friss házasok kedvezménye csökkentheti

Péter bérszámfejtési csalódása és a felismerés

Péter, egy budapesti logisztikai cégnél elhelyezkedő 26 éves raktáros, nettó 300 ezer forintos fizetést szeretett volna elérni. A felvételi beszélgetésen bruttó 400 ezer forintos ajánlatot kapott, és gyorsan kiszámolta, hogy a 18,5 százalékos TB levonás után elvileg bőven meglesz a célja.

Első kísérletként aláírta a szerződést anélkül, hogy a teljes adóterhelésnek utánajárt volna. Az első havi fizetéskor megdöbbenve látta, hogy a számlájára mindössze 266 ezer forint érkezett. Kifejezetten dühös volt, és azt hitte, a könyvelés elrontott valamit.

A bérpapír tüzetes átvizsgálása során jött a hidegzuhany: a könyvelő elmagyarázta neki, hogy a 18,5 százalékos TB-n felül a 15 százalékos SZJA-t is kötelezően le kell vonni. Péter ekkor értette meg, hogy a bruttó bérnek nem a nyolcvan, hanem csupán a kétharmadát kapja meg.

A felismerést követően a következő munkahelyi tárgyalásánál már eleve bruttó 452 ezer forintot kért alapbérként, így a 33,5 százalékos teljes levonás után végre pontosan megkapta a vágyott nettó 300 ezer forintját.