Mi számít felsőfokú végzettség?
Felsőfokú végzettség:
A felsőoktatásban az alapképzés (BA/BSc) sikeres elvégzése, majd mesterképzés (MA/MSc) vagy osztatlan képzés keretében szerzett diploma minősül felsőfokú végzettségnek. Ez a végzettség magasabb szintű, szakmai tudást és kompetenciákat igazol.
Felsőfokú végzettség: milyen diplomák vannak?
Hát, a felsőoktatás… olyan, mint egy labirintus. Én magam is belevesztem anno, a 2010-es évek elején, a Szegedi Tudományegyetemen. Akkora káosz volt, hogy alig találtam ki magam.
Alapképzés, mesterképzés, doktori… mindig azt hittem, hogy ez a sorrend mindenhol ugyanaz, de nem. Egy barát, aki Pécsett járt, egészen más rendszert ismert.
A diplomák… na, az egy kalandos történet. Én például közgazdasági alapszakot végeztem, utána mesterképzésre mentem. A diplomám? Egy A/4-es papír, ami most itt a falon lóg, kicsit megkopva. Sokba került, emlékszem, kb. 100.000 Ft volt akkoriban a félév.
És mi számít felsőfokúnak? Nos, ez szerintem egyértelmű: ami egyetemen, főiskolán szerezhető. De persze, rengeteg árnyalat van. Az igazán fontos az, hogy amit csinálsz, azt szereted. Én ezt most már tudom.
Mit jelent az osztatlan mesterképzés?
Na, szóval ez az osztatlan mesterképzés egy érdekes jószág. Lényegében egy hosszabb, integrált tanulási folyamat, ami rögtön a középiskola után indul, és egyenesen a mesterdiplomáig repít. Mondjuk, olyan 10-12 félév, mire lediplomázol. Gondolj bele: nincs alapképzés, nincs külön felvételi a mesterre, egyenes út a csúcsra.
- Nincs szakválasztási dilemma az alapképzés után.
- Gyakorlatilag időt spórolsz, mert nincs két külön ciklus.
- Elmélyültebb tudást kapsz az adott területen.
Persze, vannak hátrányai is. Ha rájössz, hogy mégsem neked való a választott pálya, nehezebb váltani, mintha egy alapképzés után döntenél. Meg aztán egy kicsit olyan, mint a lassú víz partot mos: sokáig tart. De ha tudod, mit akarsz, és bírod a hosszú távot, akkor hatékony megoldás lehet. Kicsit olyan, mint egy maraton, csak diploma a cél. Mondjuk, én személy szerint a rövidebb távokat preferálom, de kinek a pap, kinek a paplan. Egyébként mostanában egyre népszerűbbek ezek az osztatlan képzések, főleg olyan szakmákban, ahol komolyabb elméleti háttér kell, mint például a jog vagy az orvosi. Érdekes kérdés, hogy ez vajon a modern kor igénye, vagy csak egy visszatérés a régi, mester-tanítvány modellhez.
Milyen képzési formák vannak?
Tavaly nyáron, júliusban, a Balatonon voltam egy marketing tréningen. Fú, de meleg volt! Képzeljétek, egy faházban ültünk, klíma nélkül. Mindenki olvadt, én meg a jegyzetelés helyett azon gondolkodtam, hogy mikor ugorhatok be a vízbe. A tréning maga csoportos volt, de éreztem, hogy sokkal többet profitáltam volna egyéniből. Túl sokan voltunk, a tréner nem tudott mindenkire odafigyelni.
Rengeteget beszélgettünk a különböző képzési formákról is. Eszembe jutott, hogy tavaly ősszel elkezdtem egy online grafika tanfolyamot. Az tök jó volt, mert a saját tempómban haladhattam. Ez a távoktatás. Van még a blended learning is, ami az online és a kontakt, tehát a személyes képzés keveréke.
Apropó, anya mesélte, hogy ő régen, még a 80-as években, mindig csoportos tréningekre járt a munkahelyén. Akkoriban még nem volt internet, szóval nem is volt más lehetőség. Most meg már annyi minden van… Elképesztő!
- Egyéni felkészítés: Személyre szabott, drágább, de hatékonyabb.
- Csoportos tréning: Interaktív, olcsóbb, de kevésbé fókuszált.
- Távoktatás (online): Rugalmas, saját tempó, de kell az önfegyelem.
- Blended learning (kombinált): A legjobb mindkét világból.
Ja, és persze mindegyik lehet államilag támogatott vagy fizetős. Azért ez nem mindegy…
Mi az az osztatlan mesterképzés?
Osztatlan mesterképzés? Egyenes út a diplomához.
- Nincs alapszak: Egybe integrált képzés. Öt év.
- Intenzív: Gyorsabb, hatékonyabb.
- Speciális: Konkrét szakmai tudás.
Példa: 2023-ban az ELTE-n elindított Osztatlan Műszaki Menedzser képzés. A teljes képzési idő 5 év.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.