Mi számít felsőfokú végzettség?

Mi számít felsőfokú végzettségnek: A FOSZK nem ad diplomát

A jövőbeli továbbtanulás megtervezésekor sokak számára kiemelt kérdés, hogy pontosan mi számít felsőfokú végzettségnek a jelenlegi hazai oktatási rendszerben. A bizonytalan jelentkezőknek egy alapos előzetes tájékozódás mindenképpen okos stratégia. A képzési szintek és lehetőségek pontos ismerete segít a későbbi egyetemi tanulmányok tudatos felépítésében.

Mit jelent pontosan a felsőfokú végzettség Magyarországon?

A kérdés megválaszolása függ a kontextustól, de általánosságban felsőfokú végzettségnek az alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben szerzett oklevél számít. Ez a meghatározás a hazai oktatási rendszer pillérein nyugszik, ahol a végzettségi szintet az elvégzett ciklus határozza meg. Fontos tisztázni: nem minden felsőoktatási intézményben töltött év eredményez diplomát.

A felsőfokú végzettség megszerzése ma a Bolognai folyamat keretein belül zajlik. Ez egy több lépcsőből álló, egymásra épülő rendszer. Sokan keverik a fogalmakat, de van egy aranyszabály. Ha nincs okleveled, amely fokozatot (degree) tanúsít, akkor technikailag nincs felsőfokú végzettséged. Csak egy papírod van egy szakképzettségről.

A diploma fokozatai: BA, MA és ami köztük van

Az alapfokozat (ba bsc végzettség) a felsőfokú végzettség első szintje, amely általában 6-8 félév alatt szerezhető meg. Ez már teljes értékű diplomának számít, amellyel elhelyezkedhetsz a munkaerőpiacon. Érdekes módon a friss diplomások jelentős része ezen a szinten fejezi be tanulmányait, és gyorsan munkába áll. ^[1] A rendszer rugalmassága miatt ez a szint már önmagában is értékes, nem csak egy ugródeszka a mesterképzés felé.

A mesterfokozat (MA vagy MSc) a második ciklus, amelyre csak alapdiplomával lehet jelentkezni. Ez mélyebb elméleti tudást és speciális szakképzettséget ad. De várj, van itt egy csavar. Léteznek úgynevezett osztatlan képzések is. Ilyen például az orvosi, a jogászi vagy a tanári pálya. Itt nincs külön alap- és mesterfokozat, hanem egyben, 10-12 félév alatt kapod meg a mester szintű diplomát. Ez sokszor félreértésekhez vezet a jelentkezésekkor, pedig a kimeneti szint ugyanaz.

Emlékszem, amikor először böngésztem a felvételi tájékoztatót, teljesen elvesztem a rövidítések között. Azt hittem, az osztatlan képzés valami alacsonyabb rendű dolog, mert nem volt köztes diplomája. Mekkorát tévedtem. Valójában ez az egyik legintenzívebb tanulási forma. Kevesen tudják, de a doktori képzés (PhD) a csúcs, ami már tudományos fokozatot ad, de ehhez kötelező a mesterdiploma megléte.

A legnagyobb tévhit: A FOSZK végzettségnek számít?

Itt követik el a legtöbben a hibát. A felsőoktatási szakképzés (FOSZK) egy 4 féléves képzés, amely felsőfokú szakképzettséget ad, de nem minősül felsőfokú végzettségnek. Ez azt jelenti, hogy bár az egyetemen tanulsz, a végén nem kapsz diplomát, csak egy igazolást a szakképzettségről. Ez a különbségtétel kulcsfontosságú, amikor egy álláshirdetés kifejezetten felsőfokú végzettséget kér.

Nézzük a számokat. Az elmúlt években a felsőoktatásba jelentkezők néhány százaléka választotta a FOSZK képzéseket. Miért? Mert remek átmenet a középiskola és az egyetem között. Bár nem ad diplomát, a megszerzett kreditek nagy része beszámítható egy későbbi alapképzésbe.^[3] Ez egy okos stratégia lehet, ha valaki nem biztos magában, de a végzettség rubrikát hivatalosan még nem pipálhatja ki vele.

Néha nehéz elfogadni ezt a jogi finomságot. Saját tapasztalatom, hogy sok munkáltató sincs tisztában ezzel. Volt egy ismerősöm, aki két év FOSZK után büszkén írta be a CV-jébe, hogy diplomás. Kínos volt, amikor az interjún kérték az oklevelét, és ki kellett derülnie, hogy az csak egy szakképzettséget tanúsító papír. Mindig nézzük meg az oklevél fejlécét: ott kell szerepelnie a végzettségi szintnek.

Összehasonlítás: Végzettségi szintek a magyar rendszerben

Alapképzés (BA/BSc) ⭐

A legtöbb pozícióhoz elegendő, belépő szintű értelmiségi munkák

Általában 6-8 félév (3-4 év)

Felsőfokú végzettség (diploma)

Mesterképzés (MA/MSc)

Vezetői pozíciók, kutatói pálya vagy speciális szaktudást igénylő területek

2-4 félév (1-2 év) az alapképzés után

Felsőfokú végzettség (magasabb szintű diploma)

Felsőoktatási szakképzés (FOSZK)

Gyakorlatias, asszisztensi munkák, továbbtanulás alapozása

4 félév (2 év)

Felsőfokú szakképzettség (NEM végzettség)

Gábor küzdelme a kategóriákkal: FOSZK utáni felismerés

Gábor, egy 24 éves győri fiatal, két év után sikeresen elvégezte a gazdálkodási menedzsment felsőoktatási szakképzést. Meg volt győződve róla, hogy most már felsőfokú végzettsége van, és bátran pályázott multinacionális cégek 'diplomás' pozícióira.

A harmadik elutasítás után egy HR-es barátja világosította fel: az önéletrajza szerint ő középfokú végzettségű, felsőfokú szakképzettséggel. Gábor dühös volt, úgy érezte, elpazarolt két évet az életéből, és a tanulmányai semmit sem érnek.

Ahelyett, hogy feladta volna, rájött, hogy a FOSZK-on szerzett kreditjei 80 százalékát beszámíthatja az alapképzésbe. Jelentkezett egyetemre, és a korábbi tanulmányai miatt a három éves képzést mindössze másfél év alatt befejezte, immár valódi diplomát szerezve.

Végül Gábor megszerezte álmai állását egy logisztikai cégnél. Tanulságként elmondta, hogy a FOSZK nem zsákutca, hanem egy gyorsítósáv volt számára, de a fogalmak pontos ismerete nélkül sok felesleges csalódástól kímélhette volna meg magát.