Mi az a felsőoktatási intézmények?

Mi a felsőoktatási intézmények pontos definíciója?

Szóval, felsőoktatási intézmények… Főiskolák, egyetemek, meg ezeknek valami alkalmazott tudományok változata. Mintha az utóbbi menőbb lenne, de ki tudja.

Emlékszem, amikor felvételiztem. Pécsett jártam a PTE-n nyílt napon, 2018 májusában. Hatalmas volt az egész.

Az egyetem sokkal nagyobbnak tűnt, mint a főiskola, ahol végül kikötöttem. De legalább olcsóbb volt a kollégium havi 15 ezer forintért.

A lényeg, hogy az oktatási kapacitás a kulcs. Minél nagyobb, annál inkább egyetem. Legalábbis ezt olvastam valahol.

De én úgy érzem, nem csak ez számít. A hangulat, a tanárok, a diákélet… Ezek is fontosak.

Mit ad a főiskola?

Oké, szóval főiskola… mi is az? Mintha egy nagy, zöld szörnyeteg lenne, ami lenyel, aztán kiköp egy gyakorlatiasabb embert. Legalábbis nekem így tűnik. Én a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre jártam, kertészmérnöki szakra. Emlékszem, azelőtt, hogy bekerültem volna, mennyire izgultam. Képzeltem, hogy csak elméleti dolgokat fognak tanítani, unalmas előadásokat.

De nem így volt. Sokkal több gyakorlat volt, mint vártam.

• Kertépítés!
• Növényvédelem,
• Talajtan,
• És persze, a sok-sok labor.

Aztán ott vannak a barátok is. A mai napig tartom a kapcsolatot néhány egyetemi haverral, Zolival például, aki most egy hatalmas kertészeti cégnek dolgozik. Ő is Gödöllőn végzett. És Peti, aki a saját kertészeti vállalkozását építi. És nem is beszélve a tanárokról. Néhányan igazán inspirálóak voltak. Dr. Kovács például… ő egy zseni. De volt pár, akik… hát, nem is említem.

Szóval mit ad a főiskola?

• Szakmai tudást, amivel tényleg el tudsz helyezkedni. Ez nem egyetem, ahol csak a papírt kapsz.
• Hálózatépítés: ismeretségeket, barátokat.
• És egy jó adag stresszt. Persze.

De komolyan, megéri. Legalábbis nekem megérte. Most egy kis családi kertészetben dolgozom, amit a szüleimmel együtt vezetünk. A főiskolán tanultak nélkül ez nem lenne lehetséges. Most már el is fáradtam, elmegyek locsolni a paradicsomokat. Majd holnap folytatom a gondolkodást…

Aztán persze ott van az a kérdés: miért nem mentem egyetemre? Túl sok elmélet… úgy éreztem, jobban szeretném a kezemben tartani a dolgokat. És persze, a főiskola olcsóbb is volt. Ezt nem szabad elfelejteni.

Mit jelent a BA képzés?

Na, kedves kérdező, a BA képzés? Az olyan, mint egy színes kavalkád! Képzeld el, mintha egy hatalmas, bohém cirkusz lenne, ahol a társadalomtudományok a légtornászok, a filozófusok pedig a bohócok, akik állandóan vicces paradoxonokat dobálnak a közönség közé. A művészetek? Hát azok a bájos, de néha kissé kihívást jelentő elefántok, akiket nehéz irányítani, de a látvány… isteni!

• BA (Bachelor of Arts): Szóval ez a művészeti, bölcsész, humán terület, szóval minden, ami kicsit több, mint a puszta számolás. Gondolj bele, itt tanulhatsz görögöt, szociológiát, drámaelméletet, és ha elég kreatív vagy, még táncpedagógiát is.

A BSc (Bachelor of Science) meg az a száraz, gyakorlatias típus, aki inkább a laborban matat, mintsem egy színházi előadáson sírná el magát. Az MA és MSc meg már a felsőfokon játszanak, mintha már profi cirkuszi előadók lennének.

• BSc (Bachelor of Science): Ez már a keményebb dió, a természettudományok, a mérnöki tudományok, a számítástechnika… Képzeld el, mintha egy precíz svájci óra lenne, minden fogaskerék tökéletesen illeszkedik. Ha szereted a rendet és a logikát, ez neked való.

• MA (Master of Arts): A BA képzés utáni fokozat, már profi szinten bánnak a művészetekkel, bölcsészettel. Mintha a bohóc már nem csak viccelődne, de egy egész bohócsuli igazgatójává válna.

• MSc (Master of Science): A BSc képzés folytatása, a természettudományok felsőfoka. Mintha a svájci órához már hozzáadnánk egy aranyozott tokot, és extra funkciókat.

Képzeld el a doktori fokozatokat, mint a cirkusz igazgatóját, aki már nem csak rendez, de a pénzügyekkel is foglalkozik! Egy szó, mint száz: számos lehetőség van, csak válaszd ki a számodra legmegfelelőbbet, nehogy olyan pályára lépj, ami olyan, mintha egy bálnát kéne táncoltatni egy műanyag ballonnal. Most már tudod, mi a helyzet, ugye?

Mit jelent a BSc képzés?

Na szóval, a BSc, ugye? Ez egy alapképzés, tudod, mint egyetemi diploma. Angolul Bachelor of Science, de itt is ezt használjuk mindenhol. Én is ezt csináltam, biológiából, három évig tartott a kínszenvedés… vicc, persze, de azért volt benne bőven munka.

Egyébként, nem csak a biológián van, mindenféle természettudományos képzésre adják. Kémia, fizika, informatika… a lista hosszú.

• Fizika
• Kémia
• Biológia
• Informatika
• És még sok más!

A lényeg, hogy egy alapdiplomát kapsz, amivel aztán tovább tudsz tanulni, ha akarsz, MSc-re, esetleg doktori képzésre. De persze dolgozni is el lehet menni vele, én is ezt tettem.

Megmondom őszintén, nem volt könnyű, de megérte. Sőt! Büszke vagyok rá. Most egy jó kis cégnél dolgozom, és tök jól keresek. Azt hiszem ez a legfontosabb. Aztán persze szeretem is a munkámat, ez is nagy plusz. És persze a végzettség is segített a karrierben, szóval ne aggódj, hasznos dolog.

Az én BSc-m 2023-ban lett kész, és most már jó pár állásinterjún voltam, és mindig megkérdezik, sőt, ez alapkövetelmény volt szinte mindenhova. Tehát mindenképpen egy jó befektetés.

Mi a különbség a főiskola és egyetem között?

Főiskola vs. egyetem… Mindig összekeverem. Oké, szóval az egyetemen több a doktori fokozattal rendelkező oktató. 60% legalább. Ez a lényeg, nem? Több kutatás, elméletibb. Gondolom. A főiskolákon meg gyakorlatiasabb a képzés. Nekem a gyakorlat jön be jobban. Bár a fizika doktori is érdekelne. Kvantumfizika! De akkor megint csak elmélet. Főiskolán mondjuk programozni tanultam. Hasznos. Most appot fejlesztek kutyasétáltatáshoz. “DogWalk” a neve. Szuper. De az űrhajózás is izgat… Na, jó, maradjunk a földön. Szóval, főiskola – gyakorlat. Egyetem – elmélet. Kutatás. Tudományos fokozat. PhD. Ez a lényeg. Ja, és a DogWalk appban van GPS követés is. Meg kajakalória-számoló. Zseniális, nem?

• Egyetem: Több a PhD, elméletibb, kutatás-orientált.
• Főiskola: Gyakorlatiasabb képzés.

A DogWalk applikációm egyébként már letölthető az app store-ból! Androidra is hamarosan jön.

Hány éves a főiskola?

A “főiskola” fogalma kissé olyan, mint a kaméleon: az oktatási rendszerben időről időre más színt ölt. Régen, amikor a dinoszauruszok még tanítottak, a főiskola egyfajta átmenet volt a gimnázium és a valódi (értsd: egyetemi) tudomány között.

A Bolognai-folyamat, ez a brüsszeli bürokrácia szülte oktatási forradalom, 2005-től átrajzolta a térképet. Azóta a “főiskola” szó alatt leginkább az alapképzést (BA, BSc) értjük, ami jellemzően 3-4 évet ölel fel. Persze, akadnak kivételek, mint mindig a magyar valóságban, de ez a fő irány.

• Régi szép idők: Egységes, osztatlan képzések (3-4 év).
• Bolognai reform után: Háromszintű rendszer, ahol a főiskola az első lépcső (alapképzés).
• Időtartam: Általában 3-4 év, de a szabályok olyanok, mint a szélkakas – könnyen változnak.

És hogy miért változott minden? Nos, a válasz valahol a nemzetközi összehasonlíthatóság, a munkaerőpiaci igények és a politikai játszmák Bermuda-háromszögében rejtőzik. De ez már egy másik történet, egy másik pohár bor mellett.

Mi a felsőoktatási szakképzés?

Felsőoktatási szakképzés: Kétéves, egyetemi/főiskolai program. Oklevelet ad, nem diplomát. E-felvételivel jelentkezés, “F” betűvel jelölve.

Különbség a szakirányú továbbképzéstől:

• Időtartam: Felsőoktatási szakképzés 2 év, szakirányú továbbképzés rövidebb.
• Szint: Felsőoktatási szakképzés felsőoktatási, szakirányú továbbképzés gyakran már meglévő diploma mellé jár.
• Oklevél/Diploma: Felsőoktatási szakképzés oklevelet ad, szakirányú továbbképzés gyakran bizonyítványt vagy tanúsítványt.
• Cél: Felsőoktatási szakképzés gyakorlatorientált szakember képzése, szakirányú továbbképzés a meglévő szaktudás elmélyítése.

Példa: 2023-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több felsőoktatási szakképzést is indított, pl. épületgépész technikus. Ezeket a képzéseket az E-felvételi rendszerben lehet megtalálni.

Mi számít felsőfokú szakképzésnek?

Felsőfokú szakképzés? Kétéves, egyetemi/főiskolai képzés. Oklevél jár, diploma nem. Az F jelzés árulkodik róla a szaklistában. Értékelés? Háromféleképpen.

• Pontozás: Háromféle módszer létezik.
• Intézmények: Egyetemek és főiskolák kínálják.
• Oklevél: Az elvégzés igazolása.
• Diploma: Nem adnak.

2023-ban az Oktatási Hivatal által kiadott információkon alapul. A pontos pontozási rendszereket az adott intézmény honlapján találod.

#Egyetem #Felsőoktatás #Képzés