Mikortól nem kell bejelenteni a nyugdíjast?

Mikortól nem kell bejelenteni a nyugdíjast? 2019-es szabály

2019. január 1-jétől nem kell bejelenteni a saját jogú nyugdíjast a NAV felé. Ekkortól a mikortól nem kell bejelenteni a nyugdíjast kérdésre a válasz egyértelmű: a nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak, így a T1041-es nyomtatvány benyújtása nem kötelező.

Mikortól nem kell bejelenteni a nyugdíjast a NAV felé?

A saját jogú nyugdíjas munkavállalókat 2019. január 1-jétől nem kell biztosítottként bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé a T1041-es nyomtatványon. Ez a változás alapjaiban írta át a kiegészítő tevékenységet folytatók foglalkoztatását, mivel ők ettől az időponttól kezdve már nem minősülnek biztosítottnak a társadalombiztosítási szabályok szerint ^[1]. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez a mentesség kizárólag a saját jogú nyugdíjasokra vonatkozik, így a mikortól nem kell bejelenteni a nyugdíjast szabály alkalmazása előtt mindig tisztázni kell a munkavállaló pontos jogállását.

Emlékszem, amikor ez a szabály életbe lépett, sok könyvelő ismerősöm tanácstalanul állt a rendszer előtt. Korábban mindenkit kötelező volt jelenteni, aztán hirtelen egy egész réteg „láthatatlanná” vált a T1041-es rendszerben. Kezdetben furcsa volt, hogy nincs papírnyom a biztosítási jogviszonyról, de a gyakorlat hamar beigazolta, hogy a járulékmentesség hatalmas adminisztrációs könnyebbséget jelent. A lényeg: ha valaki saját jogú nyugdíjas, nem kell a biztosítottak közé sorolni.

A bejelentés mentességének jogi és pénzügyi háttere

A 2019-es reform célja a nyugdíjasok munkaerőpiaci jelenlétének ösztönzése volt az adóterhek radikális csökkentésével. Mivel a nyugdíjas munkavállaló után kell-e tb-t fizetni kérdésére a válasz nem, a foglalkoztatás költségei jelentősen mérséklődtek. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjas dolgozó mentesül a 18,5% társadalombiztosítási járulék megfizetése alól is, így a bruttó béréből csupán a 15% személyi jövedelemadót (SZJA) vonják le ^[3]. Ez azt jelenti, hogy a nettó keresetük érezhetően magasabb lett a korábbi évekhez képest.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy bruttó 300.000 forintos fizetés esetén a nyugdíjas munkavállaló 255.000 forintot kap kézhez, szemben egy aktív korú dolgozóval, akinek ugyanebből az összegből csak 199.500 forint maradna. De van itt egy bökkenő, amire sokan nem gondolnak. Mivel nincs járulékfizetés, nincs további nyugdíjnövekedés sem a ledolgozott évek után. Kezdetben sokan kerestek meg azzal, hogy „miért nem nő a nyugdíjam, ha dolgozom?”, és ilyenkor el kellett magyaráznom: a több nettó bér ára a fixen maradó nyugdíjösszeg.

Kire vonatkozik a szabály és kire nem?

A mentesség kulcsfogalma a „saját jogú nyugdíjas”. Ide tartoznak azok, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt és nyugdíjat kapnak, valamint a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vett kedvezményes nyugdíjában részesülők. Fontos azonban különbséget tenni a különböző ellátási formák között, mert a saját jogú nyugdíjas bejelentési kötelezettsége nav szerinti szabályozása nem mindenkinél szűnt meg.

A következő csoportoknál továbbra is fennállhat a bejelentési kötelezettség: Korhatár előtti ellátásban részesülők: ők még nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak a TB törvény szerint. Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátottak: esetükben a munkavégzés korlátozásokhoz kötött lehet, és bejelentésük kötelező. Özvegyi nyugdíjasok: ha nem rendelkeznek saját jogú nyugdíjjal is, akkor aktív korú munkavállalóként kell őket kezelni.

Gyakorlati teendők a foglalkoztatás megkezdésekor

Bár a kell-e t1041-et beadni nyugdíjas után kérdéskörben a válasz elutasító, a munkáltatónak továbbra is dokumentálnia kell a foglalkoztatást. A munkaszerződés megkötése kötelező, és a havi adó- és járulékbevallásban (a 08-as számú bevalláson) szerepeltetni kell a kifizetett összeget és a levont SZJA-t. Érdekesség, hogy a nyugdíjas státusz igazolásához a munkáltató kérheti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott éves értesítőt vagy a nyugdíjmegállapító határozatot.

Volt egy esetem egy kisvállalkozással, ahol a tulajdonos azt hitte, ha „nem kell bejelenteni”, akkor papírmunka sem kell. Nagyot nézett, amikor a munkaügyi ellenőrzésnél keresték a munkaszerződést. A hogyan kell bejelenteni a nyugdíjas dolgozót 2026 során is érvényes alapelv, hogy a bejelentés hiánya nem jelent feketemunkát - a jogviszonynak attól még léteznie kell, csak a NAV biztosítási listájára nem kerül fel a dolgozó. Mindig tartsuk fejben: a szerződés a védőháló mindkét fél számára.

Adózási különbségek: Nyugdíjas vs. Aktív korú munkavállaló

Saját jogú nyugdíjas munkavállaló

• 0% - a munkáltatónak nem keletkezik fizetési kötelezettsége
• 0% - mentesség áll fenn a 18,5%-os járulékfizetés alól
• 15% - minden esetben levonásra kerül a bruttó bérből
• Nem szükséges - nem válik biztosítottá a jogviszony alatt

Aktív korú munkavállaló

• 13% - a munkáltató által fizetendő közteher
• 18,5% - kötelezően fizetendő levonás
• 15% - kivéve a 25 év alattiak vagy anyák kedvezményét
• Kötelező - a biztosítási jogviszony alapfeltétele

Kovács úr és a váratlan adóellenőrzés

Kovács úr, egy budapesti kisnyomda tulajdonosa, 2026-ban felvett egy nyugdíjas grafikust, Jánost. Hallotta a híreket a bejelentésmentességről, ezért János adatait egyáltalán nem küldte be a NAV rendszerébe, és munkaszerződést is feleslegesnek tartott.

Egy rutinellenőrzés során a felügyelők rákérdeztek Jánosra. Kovács úr magabiztosan állította, hogy nyugdíjast „nem kell bejelenteni”, így nincs is mit felmutatnia. A revizorok azonban közölték, hogy a biztosítási mentesség nem egyenlő a dokumentáció hiányával.

A tulajdonos ekkor döbbent rá, hogy a T1041-es bejelentés hiánya ellenére a havi 08-as bevallásban és a munkaügyi nyilvántartásban Jánosnak szerepelnie kellett volna. Gyorsan konzultált a könyvelőjével, és pótolták az elmaradt iratokat.

Végül súlyos büntetés helyett csak figyelmeztetést kaptak, de Kovács úr megtanulta a leckét: a saját jogú nyugdíjas munkavállaló utáni 13%-os szocho-megtakarítás valós, de a papírmunka nem spórolható el.