Mi a különbség a VPID és EORI szám között?

mi a különbség a VPID és EORI szám között?

A mi a különbség a VPID és EORI szám között kérdés gyakran merül fel vámügyintézés előtt, amikor cégek import vagy export tevékenységre készülnek. A két azonosító eltérő hatókörű, és más szerepet tölt be a vámeljárások során. Az alapfogalmak tisztázása segít elkerülni az adminisztrációs hibákat.

Mi a különbség a VPID és EORI szám között?

Ha vállalkozása nemzetközi kereskedelembe kezd, előbb-utóbb biztosan találkozik a VPID és az EORI szám fogalmával. Első hallásra könnyű összekeverni őket, pedig a VPID és EORI különbség alapvető, és a rossz azonosító használata napos késedelmeket okozhat a vámnál. A rövid válasz: a VPID a magyar vámhatóság belső azonosítója, míg az EORI az egész Európai Unióban érvényes szám. Szerencsére Magyarországon, ha az egyiket megigényli, a másikat automatikusan megkapja.

Mi az a VPID szám?

A VPID (Vámazonosító Szám) egy 12 karakterből álló számsor,^[1] amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendel minden olyan természetes és jogi személyhez, aki Magyarországon vámeljárásban szeretne részt venni (citation:1) (citation:3). Gondoljon rá úgy, mint a vámhatóság felé használt „ügyfélazonosítóra”. Enélkül egyszerűen nem kezdeményezhető vámkezelés, legyen szó importról, exportról vagy tranzitról.

Érdekesség, hogy a VPID nem csak a vámkezelésekhez kell. Például a környezetvédelmi termékdíj bevallások benyújtásakor is szükséges ez az azonosító, mivel a NAV ezen a számon tartja nyilván a kötelezettet (citation:3). A VPID tehát a magyar rendszerben gyökerezik, és itthon mindenképpen meg kell lennie.

Hogyan néz ki egy VPID szám?

A VPID szám egy tisztán numerikus, 12 jegyű azonosító (citation:3). Például: 123456789012. Ezt a számot a NAV generálja az igénylés folyamán, és nincs benne például országkód vagy egyéb betűjelzés.

Mit takar az EORI szám?

Az EORI szám jelentése (Economic Operators‘ Registration and Identification – Gazdasági Szereplők Nyilvántartási és Azonosító Száma) egy uniós szintű azonosító (citation:5) (citation:6). Ha egy cég az Európai Unió külső határain átlépő áruforgalmat bonyolít – vagyis EU-n kívülről importál, vagy oda exportál –, akkor ezt a számot kell használnia.^[2] Az EORI rendszer egységesíti a gazdasági szereplők azonosítását valamennyi tagállam vámhatósága számára.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy magyar cég Németországon keresztül szeretne importálni Kínából, a német vámhatóság is el fogja fogadni a magyar EORI számot. Nincs szükség újabb regisztrációra más uniós országban. Ez a fajta egységesség jelentősen felgyorsítja az áruk mozgását a közös piacon belülről kifelé és befelé.

Hogyan épül fel egy EORI szám?

Az EORI szám legfeljebb 17 karakterből áll,^[3] és szerkezete egységes (citation:9). Az első két karakter mindig a kibocsátó tagállam országkódja. Magyarország esetében ez az „HU”. Ezt követi egy, az adott tagállamon belül egyedi azonosító. Magyarországon megkapja a VPID számot, és egy magyar EORI szám például így nézhet ki: HU123456789012.

A VPID és az EORI kapcsolata: Két azonosító, egy igénylés

Magyarországon a két rendszer össze van kötve. A legfontosabb tudnivaló, hogy a VPID szám megléte automatikusan biztosítja az EORI szám meglétét is (citation:1) (citation:3). Amikor egy vállalkozás vagy magánszemély VPID számot igényel a NAV-nál, az adatok automatikusan bekerülnek az uniós EORI nyilvántartásba is.

Tehát nincs olyan, hogy valakinek van VPID-je, de nincs EORI-ja. Aki rendelkezik VPID-vel, az rendelkezik EORI-val is – még akkor is, ha konkrétan nem látta a papírt, amin az EORI szerepel. Lekérdezni mindkettőt lehet a NAV ügyfélportálján vagy az Európai Bizottság nyilvános adatbázisában (citation:8) (citation:9).

Összehasonlítás: VPID vs. EORI szám

A különbségek gyors áttekintéséhez nézzük meg a főbb jellemzőket egymás mellett.

Mikor van szükség csak VPID-re és mikor kötelező az EORI?

Sokan elbizonytalanodnak a gyakorlatban a tekintetben, hogy mikor kell EORI szám és melyiket kell megadniuk egy-egy ügyletnél. A szabály egyszerű: ha az áru nem hagyja el az Európai Unió területét, elég a VPID. Ha azonban a szállítmány például Kínából érkezik, vagy Svájcba indul, akkor az EORI számot kell feltüntetni a vámokmányokon (citation:2).

Gondoljon erre úgy, mintha a VPID lenne a személyi igazolványa, ami itthon minden hivatalos ügyhöz kell. Az EORI pedig olyan, mint az útlevél – akkor veszi elő, amikor elhagyja az országot, de aki útlevéllel rendelkezik, annak személyije is van. Magyarországon a VPID megigénylésekor automatikusan „kiállítják” az EORI-t is (citation:8).

Mi történik, ha nincs meg a megfelelő szám?

A vámhatóságok rendszerei szigorúak. Ha egy importált küldeményhez nem kapcsolódik érvényes EORI szám, a vám-árunyilatkozatot a rendszer elutasítja. Az áru nem léphet be az EU területére, és a raktározási költségek napról napra nőnek. Hasonló a helyzet exportnál is. Ezért kritikus, hogy még az első ügylet megkezdése előtt rendezze ezt a kérdést.

Hogyan igényelhető a VPID és EORI szám a NAV-tól?

Az EORI szám mire jó és hogyan igényelhető? Az igénylés folyamata Magyarországon egyablakos rendszerben működik. Mivel a VPID igénylése automatikusan generálja az EORI-t, elég az előbbit kérelmezni. A leggyakoribb mód az online intézés az ONYA (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás) felületén keresztül, Ügyfélkapus azonosítással (citation:8).

A megfelelő nyomtatvány kiválasztása attól függ, hogy milyen szervezeti formában tevékenykedik (citation:8):

Egyéni vállalkozók számára a 25T101E jelű nyomtatvány a megfelelő. Cégbejegyzésre kötelezett szervezetek (pl. Kft., Zrt.) a 25T201T jelű nyomtatványt használják. Egyéb szervezetek (pl. egyesületek, alapítványok) a 25T201CSZ vagy a 25T201 jelű nyomtatványt tölthetik ki.

Az igényléshez általában szükség van a cégbírósági végzésre (ami 30 napnál nem lehet régebbi),^[4] a bankszámlaszerződésre, valamint az aláírási címpéldányra (citation:1) (citation:8). Magánszemélyeknek személyi igazolvány, lakcímkártya és adóigazolvány szükséges.

Ellenőrzés és gyakori hibák elkerülése

Mielőtt partnerrel vagy fuvarozóval megosztja az adatait, érdemes tisztázni, mi a különbség a VPID és EORI szám között, illetve ellenőrizni, hogy az EORI szám valóban aktív-e. Ezt megteheti az Európai Bizottság nyilvános EORI-ellenőrző oldalán (citation:9). Előfordulhat ugyanis, hogy bár a szám korábban megvolt, valamilyen okból kikerült a rendszerből. Jobb ezt előre tudni, mint a határon szembesülni a problémával.

Mi a helyzet a partnerekkel?

Ha külföldi partnertől rendel, vagy neki értékesít, mindig kérje el az ő EORI számát is. Az EU-n kívüli cégeknek is kell regisztrálniuk, ha az EU-ba szállítanak (citation:1). Ha például Ön DDP (Delivered Duty Paid) feltételekkel vásárol, azaz Ön lesz az importőr, akkor az Ön EORI száma fog számítani. Ha pedig a külföldi partner vállalja a vámkezelést, akkor az ő EORI számát kell feltüntetni.

Valós példa: Egy magyar webshop esete

Összefoglaló és hasznos tanácsok

Összehasonlítás: VPID vs. EORI szám

VPID szám

• Magyar vámhatóság (NAV) előtti azonosítás vám-, jövedéki és környezetvédelmi termékdíj eljárásokban (citation:1) (citation:3).
• Minden magyarországi vámeljárás megkezdéséhez kötelező (citation:1).
• 12 karakterből álló, tisztán numerikus számsor (citation:3).
• Kizárólag Magyarországon használatos nemzeti azonosító (citation:1).

EORI szám

• Uniós vámhatóságok előtti azonosítás, különösen EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben (citation:2) (citation:5).
• Ha az EU külső határán lép át az áru (import vagy export) (citation:10).
• Országkód (HU) + maximum 15 karakter (általában a VPID szám) (citation:9).
• Az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényes (citation:5) (citation:10).

Kreatív Design Kft. – Az első import útvesztői

A Kreatív Design Kft. egy budapesti, 4 fős dizájnstúdió, amely egyedi, kézzel készített bőr kiegészítőket árul. 2025 elején úgy döntöttek, hogy egy speciális, csak Indiában kapható bőrt szeretnének importálni. Az alapító, Péter sosem foglalkozott még vámügyekkel.

Péter kitöltötte a fuvarozó cég által küldött nyomtatványt, de a 'Vámazonosító' rovatnál elakadt. Fogalma sem volt, mit kell beírnia. A cégének volt adószáma, de hogy ez a vámnál is működik-e, azt nem tudta. Végül beírt egy régi cégjegyzékszámot, hátha az jó lesz. Az eredmény? A szállítmány 5 napig állt a budapesti repülőtéren, és a fuvarozó napi 20 eurós tárolási díjat számolt fel.

A második próbálkozásnál Péter utánanézett a dolgoknak. Rájött, hogy a VPID számot kell igényelnie a NAV-nál. Bejelentkezett az Ügyfélkapun, és az ONYA rendszerben a 25T201T nyomtatványon beadta a kérelmet. Két nap múlva megjött az értesítés a VPID számról, amiben az EORI szám is szerepelt (HU és a 12 jegyű szám).

Péter azonnal továbbította a helyes EORI számot a fuvarozónak. A vámkezelés másnap lezajlott, és az áru kikerült a repülőtérről. A késés miatt ugyan fizetett 100 euró tárolási díjat, de tanult a hibából. Azóta minden új beszállítójának elküldi a megjegyzést: 'Első lépés: szerezd be az EORI számod, ha még nincs!'