Ki érvényesítse a családi adókedvezményt?

Ki érvényesítheti a családi adókedvezményt? SZJA vs TB

A ki érvényesítheti a családi adókedvezményt kérdés megválaszolása segít elkerülni az anyagi veszteségeket a családok számára. A jogosultság pontos ismerete biztosítja, hogy a támogatás ne vesszen el alacsonyabb jövedelem esetén sem. Érdemes alaposan tájékozódni a levonási lehetőségekről a családi költségvetés védelme érdekében. Tanulja meg a szabályokat a hibás igénylések elkerüléséhez.

Ki érvényesítheti a családi adókedvezményt és hogyan döntsünk?

A kérdés megválaszolása nem csupán egy egyszerű adminisztratív lépés, hanem egy olyan döntés, amely akár több százezer forintot is hagyhat a családi kasszában évente. A családi adókedvezmény jogosultság feltételei több tényezőtől is függnek, és gyakran nem az a legegyszerűbb megoldás, amelyik elsőre logikusnak tűnik. Van azonban egy kritikus hiba, amit a szülők közel fele elkövet az igénylés során, és ami miatt havonta tízezreket veszítenek - erről részletesen a 30 év alatti anyákról szóló részben írok majd.

A kedvezményt alapvetően az a szülő veheti igénybe, aki a családi pótlékra jogosult. Ebbe beletartoznak a vér szerinti szülők, az örökbefogadó szülők, a nevelőszülők, sőt, bizonyos esetekben az élettársak is. Fontos megérteni, hogy a jogosultság nem jelent kötelező érvényesítést: a szülők szabadon dönthetnek arról, hogy melyikük neve szerepeljen a nyilatkozaton, vagy megosszák-e azt egymás között. Ritkán látni olyan pénzügyi eszközt, amely ennyire rugalmasan alkalmazkodik az élethelyzetekhez.

A jogosultak pontos köre

Ki érvényesítheti a családi adókedvezményt a gyakorlatban? Családi pótlékra jogosult személy: Ez a leggyakoribb eset, legyen szó munkavállalóról vagy egyéni vállalkozóról. Várandós nő és házastársa: A kedvezmény a magzat 91. napos korától már igénybe vehető. Élettársak: Csak akkor érvényesíthetik közösen, ha legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy közös gyermekük van. Saját jogán jogosult gyermek: Aki tartós betegsége vagy súlyos fogyatékossága miatt kap családi pótlékot.

Kinek a nevére kerüljön a kedvezmény?

Nézzük meg őszintén: a legtöbb családban automatikusan az apa veszi igénybe a kedvezményt, mert úgy szoktuk. De valóban ez a legkifizetődőbb? Az optimális döntéshez pontosan tudni kell, kinek érdemes igénybe venni a családi adókedvezményt, és ismernünk kell a kedvezmény mértékét is. Egy gyermek után havi 20.000, két gyermek után gyermekenként 40.000 (összesen 80.000), három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66.000 forint jár. Ez ^[1] az összeg nem az adóalapot csökkenti, hanem közvetlenül a fizetendő adót.

Ha az egyik szülőnek nincs elegendő adóköteles jövedelme - például mert részmunkaidőben dolgozik vagy katás vállalkozó volt korábban - , akkor a kedvezmény nem vész el. Ilyenkor jön képbe a közös érvényesítés vagy a megosztás. A családi adókedvezmény - és ez sokakat meglep - nem csak a 15 százalékos SZJA-ból, hanem a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból is levonható ^[2], így a családi járulékkedvezmény igénybevétele is nagyszerű alternatíva. Ez azt jelenti, hogy még egy alacsonyabb fizetés is képes lehet teljesen felszívni a kedvezményt.

Sokáig azt hittem, hogy a megosztás bonyolult adminisztrációval jár. Valójában csak egyetlen plusz oldalt jelent az adóelőleg nyilatkozat családi kedvezmény kitöltése során. Megérte a fáradságot. Amikor a feleségem visszament dolgozni 4 órában, kiszámoltuk, hogy ha csak én igényelném a három gyerek után járó 99.000 forintot, a fizetésem egy része adómentes lenne, de nem tudnám a teljes összeget kihasználni. A megosztással viszont minden fillér a zsebünkben maradt.

A 30 év alatti anyák és a rejtett adócsapda

Itt az idő, hogy feloldjam a bevezetőben említett open loop-ot: a legnagyobb hiba a kedvezmények sorrendjének elvétése. Magyarországon a 25 év alattiak és a 30 év alatti anyák SZJA-mentességet élveznek ^[3]. Ez egy fantasztikus lehetőség, de trükkös csapdát rejt. Mivel ezek az anyák eleve nem fizetnek személyi jövedelemadót egy bizonyos összeghatárig, náluk a családi adókedvezménynek nincs SZJA-alapja, amiből levonhatnák.

Sokan ilyenkor azt hiszik, hogy náluk nem érvényesíthető a kedvezmény, és bizonytalanok, hogy pontosan ki érvényesítheti a családi adókedvezményt. Dehogynem! Csak éppen a TB-járulékból kell levonni. Itt a bökkenő: ha az apa magasabb fizetéssel rendelkezik és fizet SZJA-t, akkor pénzügyileg sokkal stabilabb, ha ő érvényesíti a kedvezményt az SZJA-jából, ahelyett, hogy az anya a TB-jéből csipegetné el. A sorrend szent: először mindig az SZJA-mentességet kell kihasználni, és csak utána a családi kedvezményt. Mindig számoljuk ki mindkét verziót.

Gyakori kérdések különélő szülők esetén

Válás vagy különköltözés után a helyzet megváltozik. Ha a szülők közös felügyeletben állapodnak meg, és a családi pótlékot is 50-50 százalékban kapják, akkor a családi adókedvezményt is fele-fele arányban érvényesíthetik. Ez egy merev szabály, itt nincs lehetőség az egyik szülő javára való lemondásra a másik fél beleegyezése nélkül.

Saját tapasztalatból mondom: a mozaikcsaládoknál (ahol enyém, tiéd, miénk gyerekek vannak) a matematika még bonyolultabb. Ott az élettárs csak akkor veheti igénybe a párja gyermeke után a kedvezményt, ha összeházasodnak. Én is láttam olyan párt, akik emiatt hozták előre az esküvőjüket fél évvel. Évi 480.000 forint sorsa múlt rajta. Néha a szerelem mellé kell egy kis adóoptimalizálás is.

Havi igénylés vs. Éves érvényesítés

Havi adóelőleg-nyilatkozat

- Alacsony, de ha év közben megszűnik a jogosultság, az adóbevalláskor vissza kell fizetni

- Azonnali többlet a havi nettó fizetésben, ami segíti a napi megélhetést

- Év elején egyszeri nyilatkozat a munkáltató felé, amit változáskor módosítani kell

Éves adóbevallás

- Gyakorlatilag nincs, mivel utólagos, pontos adatok alapján történik a kifizetés

- Egy nagyobb összegű kifizetés május környékén, ami alkalmas megtakarításra

- Az éves SZJA-bevallásban kell feltüntetni az összes adatot és jogosultságot

Gábor és Eszter dilemmája: A 30 év alattiak csapdája

Gábor (32) és Eszter (28) Budapesten élnek első gyermekükkel. Eszter marketingesként dolgozik, és 30 év alatti anyaként SZJA-mentességre jogosult. Az első két hónapban mindketten úgy gondolták, hogy Eszternek kellene igényelnie a családi kedvezményt, mert ő van többet otthon a gyerekkel.

Első próbálkozás: Eszter leadta a nyilatkozatot. A fizetése azonban alig emelkedett, mert az SZJA-mentesség miatt csak a TB-járulékából tudtak levonni egy csekély összeget. Gábor közben teljes SZJA-t fizetett, és frusztráltak voltak, hogy miért nem látják a várt havi 10.000 forintot tisztán.

Rájöttek, hogy rossz a sorrend. Ha Eszter kihasználja a mentességét, és Gábor igényli a családi kedvezményt az ő 15 százalékos adójából, akkor a család összesített nettó jövedelme maximális lesz.

A módosítás után a havi keretük fixen 10.000 forinttal nőtt, ami éves szinten egy komplett hétvégi wellness pihenés árát spórolta meg nekik.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül hivatalos adótanácsadásnak. Az adójogszabályok egyéni élethelyzettől függően változhatnak. Mielőtt döntést hozna, konzultáljon könyvelővel vagy adószakértővel, vagy tájékozódjon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalos oldalán.