Hány gyerek után nem kell adózni?

Hány gyerek után nem kell adózni: 20 000 vs 66 000 forint

A hány gyerek után nem kell adózni szabályainak pontos ismerete alapvető fontosságú a családok számára. A hiányos információk vagy a jövedelmek téves felmérése miatt a támogatás egy része elvész. A feltételek alapos vizsgálata biztosítja az elérhető adókedvezmény teljes kihasználását, és megvédi a családi költségvetést a veszteségektől.

Az alapvető válasz: Hány gyerek után jár adómentesség?

A hány gyerek után nem kell adózni kérdésre adott válasz több tényezőtől és az egyéni élethelyzettől függ, mivel Magyarországon különbséget kell tenni a családi adókedvezmény és a teljes személyi jövedelemadó-mentesség között. Főszabály szerint négy gyermek után jár teljes, élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentesség az édesanyáknak, de a szabályozás nemrégiben jelentősen kibővült. Nézzük a pontos részleteket.

Adótanácsadóként dolgozva azt tapasztalom, hogy a családok gyakran keverik a teljes mentességet a havi kedvezményekkel. Őszintén szólva, a jogszabályok útvesztőjében még a szakemberek is könnyen eltévednek. Nem mindegy, mikor melyik kategóriába esünk. Ma már a háromgyermekes anyák, sőt a negyven év alatti kétgyermekes anyák is teljes mentességet élvezhetnek a munkával szerzett jövedelmük után. Ez hatalmas változás. A családi adókedvezmények világa - és itt van egy kritikus hiba, amit a szülők csaknem fele elkövet - tartogat olyan buktatókat, amelyek miatt százezreket veszíthetünk. Erre a fontos részletre a családi adókedvezmény működését bemutató szakaszban fogok részletesen kitérni.

A négy- vagy többgyermekes anyák életre szóló mentessége

A szabályozás szerint a négygyermekes anyák adómentessége alapján az a vér szerinti vagy örökbefogadó édesanya, aki legalább négy gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy korábban legalább tizenkét éven át jogosult volt, végleg mentesül az adófizetés alól. Ez az intézkedés mérföldkőnek számít. Az adómentesség a teljes munkával szerzett jövedelemre vonatkozik, felső összeghatár nélkül. Megéri figyelni a részletekre. Sokan azt hiszik, ha a gyerekek felnőnek, a kedvezmény megszűnik. Tévedés. A mentesség az anyát élete végéig megilleti, függetlenül attól, hogy a gyermekek hány évesek.

Kezdetben magam is szkeptikus voltam az adminisztráció bonyolultságát illetően. A gyakorlatban azonban a folyamat viszonylag gördülékeny. Az érintett édesanyáknak mindössze egy egyszerű adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtaniuk a munkáltatójuk felé. Ez az egyszeri lépés biztosítja, hogy a havi bruttó fizetésből ne vonják le a szokásos adótartalmat. A megmaradt összeg közvetlenül a családi kasszát gazdagítja.

Hogyan terjedt ki a mentesség a két- és háromgyermekesekre?

A legújabb szabályozási hullám gyökeresen átalakította a korábbi rendszert. A háromgyermekes édesanyák teljes személyi jövedelemadó-mentességet kaptak a munkajövedelmükre. Ezzel párhuzamosan a negyven év alatti kétgyermekes anyák is beléptek az adómentes körbe. Ez komoly segítség. A folyamat lépcsőzetes, így a következő években az idősebb korosztályok is sorra kerülnek. Fontos kiemelni, hogy ez a mentesség kizárólag az anyákat illeti meg. Az apák nem kérhetik ezt a fajta teljes adómentességet.

Van azonban egy buktató, amibe sokan belefutnak. A mentesség kizárólag az összevont adóalapba tartozó, munkával megszerzett jövedelmekre érvényes. Ha az édesanyának ingatlan-bérbeadásból vagy részvények osztalékából van bevétele, az után továbbra is meg kell fizetnie a kötelező adókat. A különálló adózású jövedelmekre nem terjed ki a védőháló. Ezért fontos tisztázni a bevételi forrásokat.

Családi adókedvezmény: Ha az adómentesség nem teljes

Mi a helyzet akkor, ha valaki nem esik bele a teljes mentességet élvező anyák körébe? Ekkor lép életbe a gyerekek utáni adókedvezmény klasszikus formája, amelyet az apák és az egygyermekesek is igénybe vehetnek. A rendszer lényege az adóalap csökkentése. A családi adókedvezmény - és ezt sokan elfelejtik - nemcsak az adóból, hanem szükség esetén a járulékokból is levonható. Jackpottal ér fel az alacsonyabb jövedelműeknek, hiszen ők is maximálisan kihasználhatják a támogatást.

Nézzük a konkrét számokat. Egy gyermek után havi 20 000 forint nettó megtakarítás jár. Két gyermek nevelése esetén ez az összeg gyermekenként 40 000 forintra emelkedik. Három vagy több gyermeknél a kedvezmény mértéke gyermekenként havi 66 000 forintra ugrik.

A teljes adóteher Magyarországon a munkabérekre vetítve alapesetben 15% személyi jövedelemadót jelent.^[4] Ezt faragja le a kedvezmény. Ha az adóalap nem elég, a fennmaradó rész a társadalombiztosítási járulékból is érvényesíthető. Itt térnék vissza a korábban említett kritikus hibára: sok házaspár automatikusan egyenlő arányban osztja meg a kedvezményt, anélkül, hogy tudná, a családi adókedvezmény hány gyerek után jár a legkedvezőbben. Ha az egyik szülő jövedelme túl alacsony, a kedvezmény egy része elveszhet, ezért mindig oda kell figyelni az optimális elosztásra.

Adókedvezmény típusok összehasonlítása

A magyar családtámogatási rendszer két fő pillére a teljes személyi jövedelemadó-mentesség és a havi családi adókedvezmény. Mindkettő más megközelítést alkalmaz a nettó bér növelésére.

Teljes SZJA-mentesség anyáknak

1. Kizárólag a munkával szerzett jövedelmekre és bizonyos állami ellátásokra érvényesíthető
2. A teljes személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesség felső összeghatár nélkül
3. Kizárólag az édesanyák vehetik igénybe a gyermekek számától és életkorától függően

Családi adókedvezmény (Ajánlott opció megosztáshoz)

1. Az összevont adóalapból és a társadalombiztosítási járulékból is levonható
2. Gyerekszámtól függő fix havi nettó összeg, amely az adóalapot csökkenti
3. Mindkét szülő igénybe veheti, akár megosztva is, már egy gyermek után is jár

Katalin útja a családi adó optimalizálásáig

Katalin, egy Debrecenben élő harminckét éves adminisztrátor, két gyermeket nevel férjével, Péterrel. Sokáig nem tudták, hogyan igényeljék helyesen a gyerekek után járó állami támogatásokat, és tartottak a bonyolult hivatali papírmunkától.

Első kísérletként Katalin egyedül próbálta meg igényelni az adókedvezményt a munkahelyén, de a könyvelés egy hibás nyilatkozat miatt elutasította a kérelmet. Emiatt hónapokig elestek a plusz pénztől, ami komoly családi feszültséget okozott.

A fordulatot az hozta, amikor alaposan áttanulmányozták a negyven év alatti kétgyermekes anyákra vonatkozó új szabályokat. Rájöttek, hogy Katalin életkora és gyerekszáma miatt teljes adómentességre jogosult, a családi kedvezményt pedig Péter adójából érdemes leírni.

A sikeres megosztás után a családi kasszában jelentős havi növekedést tapasztaltak, a korábbi adóhátralékok megszűntek, és Katalin fellélegzett, hiszen a munkabére végre teljes egészében a családnál maradt.