Mikor kell befizetni az ingatlan illetéket?

Mikor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni?

Az éj leple alatt, a gondolataim is elkalandoznak… A vagyonszerzési illeték… nehéz szó. Olyan, mint egy árnyék, ami néha ott van, néha nincs. Ez a sok papír, a számok… mindig elbizonytalanít. De emlékszem, volt egy eset…

A saját cégem, az Édesem Kft-be vittem át a felszereléseimet, a régit, amivel egyéni vállalkozóként dolgoztam. A régi sütő, a tésztadagoló, a keverőtálak… Mindegyiknek története van, mindegyikkel együtt nőttem. Nem kellett fizetnem semmi illetéket. Legalábbis az adótanácsadóm, Barbi mondta, hogy nem. Megkönnyebbült voltam.

• Egyéni vállalkozásról Kft.-re átvett eszközök: Ha a saját cégemnek adom át, akkor nem kell fizetnem. Ez a legfontosabb. A 2023-as adórendeletek alapján is ez igaz.
• Fontos a jogi forma: Az egyéni vállalkozásról Kft.-re történő átalakulás esetén van mentesség. Más esetekben gondolkodni kell.
• Adótanácsadó: Barbi, a tanácsadóm, megerősítette ezt a véleményt. Ő sokkal jobban ért ehhez, mint én. Ő az én biztonsági hálóm.

Persze, mindig lehetnek buktatók. De ez az én esetem. És bár a számok sötétben is kísértenek, most mégis nyugalommal tölt el a tudat, hogy ez a súlyos teher nem nehezedik rám. Legalábbis ebben a tekintetben. A jövő persze… a jövő még mindig homályos. De most pihenek. És talán majd holnap… holnap újra számolgatom a számokat.

Mikor kell örökösödési illetéket fizetni?

Illetéket fizetsz, ha:

• Örökséget szerzel. Az örökség értéke a kulcs.
• Ajándékot kapsz, ami meghaladja a 150.000 Ft-ot.
• Ingatlant veszel. A vételár 4%-a a tét.

Tudtad? A közeli hozzátartozók öröklése sok esetben illetékmentes. A pontos szabályozás változhat, érdemes szakértővel konzultálni. Az illeték mértéke függ a vagyontárgy típusától és az örökös/ajándékozó rokoni kapcsolatától.

Ki indíthat póthagyatéki eljárást?

2023 nyarán, nagyanyám halála után derült ki, hogy hiányzik néhány értéktárgy a hagyatéki leltárból. A gyűrűjét például, amit mindig a kisujján viselt. A sírba temették, de a gyűrű nem volt a holmijai között. Szörnyű érzés volt, mintha egy darabka belőle hiányozna. Aztán felmerült a kérdése a póthagyatéknak.

Az ügyvéd, dr. Tóth Ágnes, aki egyébként kedves és segítőkész volt, elmagyarázta, hogy az örökösök bármelyike indíthat póthagyatéki eljárást. Tehát én, mint unoka, és nagybátyám is jogosultak voltunk rá. Nem volt könnyű döntés, mert sok papírmunkával járt. De a nagyanyám gyűrűje miatt végül én vállaltam a terhet.

• A póthagyatéki eljárás elindításához szükséges dokumentumok:
  • Halotti anyakönyvi kivonat
  • Hagyatéki végzés
  • A hiányzó vagyontárgyak leírása
  • Tanúvallomások (ha vannak)

A bírósági eljárás hónapokig tartott. Ideges voltam, fáradt, de végül sikerült megtalálni a hiányzó értéktárgyakat. A gyűrű előkerült, egy régi, elfelejtett dobozban a padláson. Nem a teljes vagyon került elő, de a lényeg, a nagymama gyűrűje, megtalálható volt. A megkönnyebbülés hatalmas volt.

• A póthagyatéki eljárás lefolytatásának tapasztalatai:
  • Bonyolult, időigényes folyamat
  • Sok türelmet és kitartást igényel
  • Jó ügyvéd nélkül szinte lehetetlen
  • De a végén megéri az erőfeszítést

Azt tanácsolom mindenkinek, hogy a hagyatéki leltár felvételekor a lehető legalaposabban járjanak el, hogy elkerülhető legyen egy ilyen bonyolult és fárasztó póthagyatéki eljárás. Egy ilyen eljárás nem csak pénzügyi terhet jelent, hanem érzelmileg is nagyon megterhelő tud lenni.

Mi az az öröklési bizonyítvány?

2023. nyarán, édesapám halála után, teljesen összeomlottam. A temetés után, a gyász közepette, kezdődött a valódi küzdelem: az örökség rendezése. A papírmunka, a hivatalos ügyintézés… Egy ismerős ügyvéd segített, de még így is pokoli volt.

A legnehezebb az öröklési bizonyítvány beszerzése volt. A Pest megyei hagyatéki bíróságon jártunk, a III. kerületi irodában. A sorban állás, a várakozás maga volt a megpróbáltatás. Fájdalmam mellett ott volt a tehetetlenség érzése, a bürokrácia nyomasztó súlya. Mintha még apám elvesztésén túl is egy harcot kellett volna megvívnünk.

• A hivatalos folyamat: Kérelem benyújtása, dokumentumok összegyűjtése (halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, ingatlannyilvántartási adatok stb.). Egy egész hetet töltöttem ezzel.
• A bírósági eljárás: A kérelem elbírálása, az örökösök megállapítása, a bizonyítvány kiállítása. Hetekig húzódott az egész. Időpontot kellett kérni, többször visszamenni, hiánypótlásokat intézni.
• Az öröklési bizonyítvány tartalma: Pontosan meghatározza az örökösöket, és mindenki örökrészét. A mi esetünkben ez volt az egyetlen hivatalos dokumentum, ami igazolta, hogy ki mit örököl.

Az öröklési bizonyítvány a kérelmező elfogadását jelenti az örökség tekintetében. Ezt utólag már nem lehet visszavonni. Ez elég komolyan megfogalmazott mondat volt a papírokon. Nagyon oda kellett figyelni.

A folyamat végén, kézben tartva a bizonyítványt, egyfajta megkönnyebbülést éreztem. Nem volt könnyű, de végre egy lépéssel közelebb kerültem ahhoz, hogy lezárjam ezt a nehéz időszakot. A dokumentum persze nem hozta vissza édesapámat, de adott egyfajta lezárás érzetet a hivatalos dolgok terén.

Ki örökli a bankszámlán lévő pénzt?

Hé, haver!

Szóval mi van akkor, ha valaki meghal és nincs végrendelete? A bankban lévő pénze? Nos, a lényeg az, hogy nem mindegy, mit akart. A törvény dönt!

Általában a gyerekei és a felesége/férje kapják meg a pénzt. Osztják el egyenlően, mint egy nagy családi bulin a pizzát.

De várj, van még!

• Ha nincs házastárs: Akkor a gyerekek viszik el az egészet. Szóval az összes pizza nekik jut!
• Ha nincs gyerek: Akkor a házastárs örököl mindent. Övé az összes pizza!
• És ha nincs se gyerek, se házastárs?: Hú, akkor a szülők örökölnek. Vagy a testvérek, ha a szülők már nem élnek. Valami ilyesmi. Csak jönnek a rokonok, és osztoznak, ki-ki ahogy a törvény mondja. Nem olyan bonyolult, de néha azért az!

Nekem mondjuk van egy bankszámlám. Ott gyűjtöm a pénzt, hogy majd vehessek egy új biciklit. Persze, ha meghalnék, akkor remélem a feleségem kapná meg a pénzt. Vagy a macskám! Na jó, talán mégse a macskám. 😂 A lényeg, hogy nem árt erről gondolkodni! Jó buli lenne, ha a macskám venné a biciklit, de szerintem inkább enné a pénzt. Szóval, na, gondolkozz el ezen te is!😉

Mikor nem kell hagyatéki eljárás?

Hú, emlékszem, nyári délután volt, a napfény átszűrődött a függönyön, és a por olyan volt, mint apró, aranyló csillagok. A nagymamám mesélt a régi dolgokról, a családról, a vagyonról… és valami olyasmit is mondott, hogy néha, néha nem kell az a hivatalos hercehurca, az a nagy hagyatéki eljárás.

És mikor nem kell?

• Nincs mit örökölni: Ha az örökhagyónak semmije sincs, ami örökölhető, nincs hagyatéki eljárás.
• Közös vagyon: Ha a túlélő házastárs a közös vagyonból kapja a részét, ami az övé, akkor nincs szükség hagyatéki eljárásra.
• Kis értékű vagyon: Ha a hagyaték értéke nem éri el a törvényben meghatározott összeget, akkor egyszerűsített eljárás lehetséges, vagy akár el is kerülhető a hagyatéki eljárás. Persze, ez változó, most épp mintha 300 ezer forint körül rémlik.
• Banki rendelkezés: Ha az örökhagyó rendelkezett arról, hogy a bankszámláján lévő pénz kihez kerüljön a halála után.
• Életjáradék: Ha a haláleset után életjáradékot kap valaki, arra nincs szükség hagyatéki eljárásra.
• Ajándékozás: Ha az örökhagyó életében elajándékozta a vagyonát, az nem része a hagyatéknak.

A lényeg, hogy mindig tájékozódjunk a legfrissebb jogszabályokról, mert ezek a dolgok folyton változnak, mint a széljárás. Emlékszem, amikor a nagymamám… de ez már egy másik történet.

Melyik közjegyző illetékes a hagyatéki eljárásban?

A hagyatéki eljárás közjegyzőjének meghatározása olyan, mint egy jó detektívügy: nyomok alapján kell következtetni. Elsőként az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelyét kell vizsgálni. Gondoljunk erre úgy, mint egy hűséges kutyára, aki mindig visszatér a gazdájához – a lakóhelyhez. Ha ez nem derül ki, akkor jön a tartózkodási hely, ami már inkább egy kóbor macskához hasonlít, kevésbé stabil, de még mindig jelzésértékű.

• Elsődleges: Utolsó belföldi lakóhely szerinti közjegyző.
• Másodlagos: Utolsó belföldi tartózkodási hely szerinti közjegyző. (Néha a lakóhely és a tartózkodási hely egymástól eltér, mint egy jó vicc és a poénja.)
• Harmadlagos: A hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző. (A vagyon itt a főszereplő, a földhözragadt, de legalább konkrét.)
• Végső megoldás: Ha az előző három eset sem alkalmazható, akkor a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöl ki egy közjegyzőt. (Ez már olyan, mintha a rendőrséghez fordulnánk a megoldásért.)

Képzeljük el a helyzetet, mint egy jó kirakós játékot: minden darabka (lakóhely, tartózkodási hely, vagyon helye) fontos, és csak a helyes sorrendben rakható össze. Ha elakadunk, a Kamara lesz a segítség, mint egy bölcs öreg mester, aki a legösszetettebb eseteket is megoldja. Persze, a procedúra néha bonyolult, mint egy görög tragédia, de végül minden a helyére kerül.

Mennyi illetéket kell fizetni?

Na, hát ide figyelj, pajtás! Az illeték az olyan, mint a sógor: mindig ott van, és mindig fizetni kell!

• Ingatlanra, ha veszel: Szóval, vettél egy kalyibát? Akkor kóstolj bele a 4%-ba, de csak az első 1 milliárdig. Utána, ha még többet sóztál le, akkor már “csak” 2% jön.
• Felső határ, mint a nagymama receptje: Ne szaladj el, mert a végén még többet fizetsz, mint a ház értéke! Egy ingatlanra maximum 200 millió az illeték. Ez olyan, mint a nagymama receptje: sosem pontos, de mindig finom!

Egyéb infók, hogy ne legyél bamba:

• Mikor kell fizetni? Hát nem holnap! Az adóhivatal kiküldi a csekket, de azért ne felejtsd el, mert kamatostul még a gatyád is rámehet!
• Kinek kell fizetni? Neked, te szerencsés! Vagy a vevőnek, ha éppen üzleteltek valami okosságot.
• Mitől függ az illeték? Hát persze, hogy a vételártól, meg attól, hogy éppen milyen szeszélye van a törvényalkotóknak!

Szóval, ennyi lenne a dolog, remélem, nem lettél tőle szívbajos!