Hány kriptovaluta létezik?

Hány kriptovaluta létezik? Aktív vs inaktív digitális érmék

A digitális eszközök piaca rendkívül gyorsan fejlődik, így a hány kriptovaluta létezik kérdésre a pontos válasz naponta változik. A folyamatosan létrejövő új projektek megismerése segít átlátni a piaci trendeket. Érdemes nyomon követni a hivatalos adatokat a kockázatok minimalizálása érdekében.

Hány kriptovaluta létezik jelenleg a világon?

A világon létező kriptovaluták pontos száma attól függ, hogyan definiáljuk őket, de a piacot követő legnagyobb platformok adatai alapján a számuk mára a több ezertől a több millióig terjed. A válasz azért ennyire összetett, mert különbséget kell tennünk a hivatalosan jegyzett, aktív kereskedési piaccal rendelkező projektek és a blokkláncokon bárki által másodpercek alatt létrehozható technikai tokenek között.

Ha a szigorúan ellenőrzött, valós forgalmat generáló és aktív piaccal bíró digitális eszközöket nézzük, a CoinGecko adatai szerint körülötte 17.400 és 21.000 között mozog a listázott projektek száma. Ezzel szemben, ha a blokklánc-böngészők által valaha észlelt összes létező okosszerződést és egyedi tokent számoljuk, a CoinMarketCap kumulatív mérőszámai már a 61 millió feletti tartományt mutatják. Ez a hatalmas szakadék rávilágít arra, hogy a technikai értelemben vett kibocsátás és a tényleges piaci jelenlét két teljesen különböző kategória.

Amikor először kezdtem el mélyebben foglalkozni a kriptopiac statisztikáival, órákat töltöttem azzal, hogy az eltérő adatoldalakat szinkronizáljam. Emlékszem, mekkora frusztrációt okozott, hogy az egyik platformon hirtelen megugrott a darabszám, míg a másikon stagnált. Időbe telt, mire megértettem a lényeget: a CoinMarketCap automatizált rendszere minden egyes létrehozott okosszerződést rögzít, míg a CoinGecko manuális felülvizsgálati szűrője csak a valódi kereskedési volumennel rendelkező érméket engedi át. Nem mindegy, mit számolunk.

Aktív projektek versus halott érmék és csalások

A piacon jelen lévő hatalmas kínálat jelentős része sajnos nem hordoz valós értéket, és a kibocsátott projektek több mint fele idővel teljesen elértéktelenedik vagy inaktívvá válik. A technológiai belépési korlátok minimalizálódása miatt a tokenek tömeges generálása a gyors profitszerzés - és sokszor a gyanútlan befektetők megkárosításának - eszközévé vált.

A történelmi adatok elemzése azt mutatja, hogy a valaha létrehozott kriptovaluta-projektek körülbelül 50%-a mára végleg megbukott vagy inaktívvá vált. A sikertelen vagy eleve csalásnak szánt (scam) projektek kiszűrése kulcsfontosságú. A működésképtelen érmék legfőbb ismertetőjele, hogy a kereskedési volumenük gyakorlatilels elenyésző, a fejlesztői aktivitásuk teljesen leállt, vagy a tőzsdék hivatalosan is delistázták őket. Ezért a teljes kínálatból csupán néhány száz olyan eszköz van, amely valódi likviditással és technológiai haszonnal bír.

De van itt egy fontos csavar: a bukási arány nem egyenletesen oszlik meg a hálózatok között, és erről a jelenségről kicsit később, az ökoszisztémák dominanciájánál részletesen is szó lesz.

A natív coinok és a tokenek közötti alapvető különbség

A számbavételi zavarok másik fő forrása a natív érmék (coins) és a más blokkláncokon futó tokenek (tokens) keverése, amelyek teljesen eltérő technológiai és gazdasági háttérrel rendelkeznek. Sokan hajlamosak minden digitális eszközt egy kalap alá venni, pedig a különbség strukturális.

A natív kriptovaluták saját, független blokklánc-hálózattal rendelkeznek - mint például a Bitcoin vagy az Ethereum. Ezzel szemben a tokenek meglévő hálózatok infrastruktúrájára és okosszerződéseire épülnek, mint például a Binance Smart Chain (BSC) vagy a Solana hálózatán futó eszközök. Mivel egyetlen fő hálózaton akár több százezer egyedi token is kibocsátható, ez a technikai rugalmasság okozza a statisztikák exponenciális növekedését, miközben a független, önálló blokkláncok száma viszonylag korlátozott marad.

A legnagyobb blokklánc-ökoszisztémák piaci súlya

Bitcoin (BTC) ⭐

Az Ethereum hálózattal közösen a teljes globális kriptopiaci kapitalizáció közel 75%-át teszik ki

Teljesen önálló, natív, első generációs PoW blokklánc

Szigorúan korlátozott, maximum 21 millió érme létezhet

Ethereum (ETH)

A második legnagyobb hálózat, a decentralizált pénzügyek (DeFi) első számú bázisa

Okosszerződés-platform, amelyen tokenek százezrei futnak

Nincs fix maximális limit, de a díjégetési mechanizmus szabályozza a kínálatot

Solana (SOL)

Az új token-kibocsátások robbanásszerű motorja, egyes időszakokban az összes új token 64%-a itt jön létre

Nagy áteresztőképességű, alacsony tranzakciós díjú okosszerződés-blokklánc

Inflációs modellel működik, nincs rögzített maximális készlet

Bence és a mém-tokenek illúziója: Egy budapesti fejlesztő tapasztalata

Bence, egy 26 éves budapesti szoftverfejlesztő, elhatározta, hogy teszteli a token-készítés egyszerűségét, miután látta a híreket a napi szinten megjelenő több tízezer új kriptovalutáról. Úgy gondolta, hogy a folyamat komplex programozási ismereteket és komoly szerverhátteret igényel.

Első kísérletként egy ingyenes online sablont használt a Binance Smart Chain hálózatán. Azonban az automatizált kód hibás volt, a teszttárcájából elveszett a gázdíjként feltöltött BNB, és a token nem jött létre. A frusztráció ellenére nem adta fel.

A sikertelenség után rájött, hogy a sablonok helyett közvetlenül a Solana hálózatának hivatalos parancssoros eszközeit kell használnia. Egy létező, ellenőrzött okosszerződés-struktúrát vett alapul, és mindössze néhány dollárnyi hálózati díjat fizetett.

Végül alig 10 perc alatt sikeresen kibocsátott 1.000.000 darabot a saját mém-tokenjéből. Bence ekkor szembesült a valósággal: a tokenje azonnal megjelent a blokklánc-böngészőben a sok millió másik között, de likviditás és vevők híján a piaci értéke pontosan nulla forint maradt.