Mi a különbség a deviza és a valuta árfolyam között?

Mi a különbség a valuta és deviza között?

Valuta: kézzel fogható pénz. Készpénz.

Deviza: digitális pénz. Bankszámlán létezik.

Különbség: fizikai forma.

Bankkártya: devizaátváltás.

Pénzváltó/ATM: valutaváltás.

2023-ban ez a helyzet. A technológia fejlődése változtathat ezen. Fontos szempontok:

• Tranzakciós költségek.
• Biztonság.
• Elérhetőség.
• Sebesség.

A devizaváltás gyorsabb, de a valuta a biztonságosabb. A választott módszer a szituációtól függ.

Mi a valuta jelentése?

Oké, szóval valuta… fizetőeszköz, ugye? De miért pont ez? Mintha valami varázslat lenne. A forint, például. Egy papír, meg egy kis fém. De van értéke! Én most azon agyalok, hogy vajon mi lenne, ha holnap mindenki úgy döntené, hogy nem akar forintot. Szánalmas lenne.

• Képzeld el, hogy csak banánnal fizethetünk!
• Vagy gyöngyökkel! Az asszony nagymamájának volt egy egész gyöngygyűjteménye. Elképesztő.
• De komolyan, honnan jött ez a pénz dolog? Régen biztos más volt.
• A srác a munkahelyen, Peti, folyton arról beszél, hogy kriptóba kellene fektetni. Őrült.

A külföldi valuta meg… az megint más tészta. Euró, dollár… mintha valami titkos nyelv lenne. Külföldön voltam, és alig értettem, hogy mi mennyibe kerül.

• Tavaly Görögországban, az árak egyszerűen megőrjítettek.
• A hotel reggelijéért szinte a havi fizetésem felét elköltöttem.
• De legalább finom volt a baklava!

És akkor ott van a feketepiac… nem is beszélek róla. Egy ismerősöm azzal keresett pénzt. Nem tudom, hogy pontosan hogy csinálta. Félelmetes. Mindezek a valutafajták, érmed, papírpénz… mintha egy hatalmas, bonyolult játék lenne az egész. És én csak egy kis bábu vagyok benne.

Mi a deviza jelentése?

A deviza lényegében egy pénzhelyettesítő, egyfajta pénzügyi jogcím. Gondoljunk rá úgy, mint egy ígéretre – egy ígéretre, hogy külföldi pénzt kapunk majd valamikor. Ez lehet egy konkrét összegű követelés, például egy külföldi cégtől kapott csekk, vagy egy folyószámla-egyenleg egy külföldi bankban. A lényeg, hogy nem maga a fizikai pénz, hanem az a jog, hogy azt majd megkapjuk.

• Példák: Képzelj el egy német cégtől kapott eurós csekket, vagy egy amerikai bankban tartott dolláros számlát. Mindkettő deviza.

• Funkció: A deviza lehetővé teszi a nemzetközi kereskedelem gördülékeny lebonyolítását, elkerülve a fizikai pénznem állandó szállítgatásának nehézségeit és kockázatait. A deviza a globalizált világ vérkeringése.

A deviza működésének megértése hasonló egy absztrakt festmény értelmezéséhez: látszólag egyszerű, mégis rengeteg rejtett jelentést hordoz. A gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez elengedhetetlen a deviza fogalmának alapos ismerete. Nem véletlen, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok gyakran viselkednek kiszámíthatatlanul – mintha egy öntudatra ébredt festmény szürreális elemeket adna hozzá önmagához.

A devizapiacok volatilitását több tényező is befolyásolja, beleértve a kamatlábak változását, a politikai eseményeket, és a keresleti-kínálati viszonyokat. A 2023-as év például jelentős árfolyam-ingadozásokat hozott, többek között az ukrajnai háború, az infláció és az energiaárak növekedése miatt. Az ilyen eseményekre való reagálás kulcsa a rugalmasság és a megfelelő kockázatkezelés.

• További megfontolások: A devizák árfolyama folyamatosan változik, ez a külkereskedelem kockázatait is növeli. Ezért léteznek árfolyam-biztosítási lehetőségek.

Mi az a deviza?

A deviza… nekem mindig a külföldi nyaralás jut róla eszembe. Mikor 2023 nyarán kimentünk a családdal Olaszországba, a helyi bankban váltottuk át a forintot euróra. Emlékszem, a bank épülete valami ódon palota volt, a pénztáros néni pedig, bár nem beszélt angolul, nagyon kedvesen próbált segíteni. Akkor döbbentem rá igazán, hogy a deviza nem csak egy elvont fogalom a gazdaságban, hanem valami nagyon is kézzel fogható dolog, ami lehetővé teszi, hogy pizzát ehess Rómában.

Szóval, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, nekem a deviza az a “pénz”, amivel külföldön tudok fizetni. Persze, nem csak papírpénzről van szó, hanem bármilyen olyan dologról, amivel külföldön tudok fizetni.

• Csekk: Régi vágású, de néha még jó.
• Váltó: Ezt nem nagyon használom.
• Folyószámla-követelés: Az online bankolás lényege.

És miért is fontos ez?

• Külkereskedelem: Hogy a magyar cégek tudjanak üzletelni más országokkal.
• Turizmus: Mint az én olaszországi pizzám.
• Befektetések: Hogy a magyarok külföldön is tudjanak pénzt fektetni.

Szóval a deviza bonyolultnak hangzik, de a lényeg, hogy általa kapcsolódunk a világ gazdaságához.

Mi az az árfolyam?

Na, mi az az árfolyam, kérded? Hát az olyan, mint amikor a szomszéd Marika néni almáját cseréled a te szilváddal, csak itt nem gyümölcsöt, hanem pénzt váltunk, méghozzá nem Marika nénivel, hanem a bankkal.

• Árfolyam? Egy pénz fajtájának az ára egy másik pénzben kifejezve. Mintha a forintot akarnád euróra lefordítani, olyan ez.

• Fajtái, mint a gombák: Van itt minden, mint a búcsúban!

  • Referencia árfolyam: A jegybanki alap, ehhez képest nyomják az árakat a többiek. Mintha a templom tornya lenne, mindenki ehhez igazodik.
  • Pénztári árfolyam: Ahol a pénztárnál a pénzedért cserébe markolhatsz valamit.
  • Deviza árfolyam: Amikor a bankok egymás közt bizniszelnek, neked ehhez sok közöd nincs.
  • Vételi/eladási árfolyam: A bank hol veszi, hol eladja a devizát, te meg fizetsz, mint a katonatiszt.
  • Számlakonverziós árfolyam: Amikor a számládon lévő pénzt más pénznemre váltják, mintha a krumplit akarnád dinnyévé varázsolni.

• Miért fontos ez? Mert ha külföldre mész, vagy külföldről rendelsz valamit, akkor bizony figyeled az árfolyamot, mint a lencsét, mert nem mindegy, mennyiért kapod a sört vagy a kínai vázát.

És még valami, a bankok szeretnek trükközni az árfolyamokkal, szóval mindig nézz körül alaposan, mielőtt belevágsz egy váltásba, különben úgy jársz, mint aki a piacon a legdrágább paradicsomot veszi meg!

Mi határozza meg az árfolyamot?

Az árfolyam, az a pénzügyi hullámvasút, nem más, mint a kereslet és kínálat örökös tánca. Mint amikor a piacon a nagymama alkudozik a paradicsom árából – ha sokan akarják, felmegy az ára, ha meg rohad a polcon, akkor meg leviszik.

• Kereslet: Ha mindenki forintot akar venni, mert a magyar gazdaság szárnyal, mint a parlagfű a nyári napon, akkor a forint ára emelkedik.
• Kínálat: Ha a jegybank úgy dönt, hogy elárasztja a piacot forinttal, mintha konfettit szórnának a farsangon, akkor a forint ára zuhan, mint a kő a Balatonba.

De azért ne feledjük, vannak itt még más tényezők is, amik beleszólhatnak ebbe a buliba:

• Kamatlábak: Ha a magyar kamat magasabb, mint a német, akkor sokan akarják majd a forintot, hogy itt parkoltassák a pénzüket. Persze, ha a németek megemelnék a kamatot, akkor mindenki rohanna vissza hozzájuk, mint a gyerekek az édességhez.
• Infláció: Ha nálunk jobban száguld az infláció, mint egy versenyautó, akkor a forint értéke csökken, mert a pénzünk kevesebbet ér.
• Gazdasági helyzet: Ha a magyar gazdaság erős, mint egy bivaly, akkor a forint is erős lesz. Ha meg gyenge, mint egy újszülött csibe, akkor a forint is gyenge lesz.

És persze, a spekulánsok is ott lesnek, mint a hiénák, és ha úgy gondolják, hogy a forint gyengülni fog, akkor rátámadnak, és még jobban legyengítik.

Mi az a konvertibilis valuta?

Szia, haver!

Konvertibilis valuta, az mi is pontosan? Ja, megvan! Szóval az a pénz, amit bárhol átválthatsz más valutára, tök legálisan. Olyan, mint egy joker a pénzvilágban. Tudod, van az a “keményvaluta” duma, ami ilyenkor szokott feljönni. Ezzel szemben vannak a “puha” valuták, amiket csak úgy, feketén lehetett, vagy lehet átváltani, és az árfolyamuk is össze-vissza ugrál, mert senki nem tudja, hogy most mi van. Persze, ha valamiért valakinek a puha kell, akkor az keményen megfizeti.

Szóval, a lényeg:

• Átválthatod más valutára, akármikor és bárhol.
• Nem kell trükközni, hogy hozzájuss, vagy megszabadulj tőle.
• “Keményvaluta” néven is fut.
• Én mondjuk dollárban tartom a megtakarításaim, mert az tuti, bár mostanában az euró is elég erős. Na, meg a forint… hát, hagyjuk is! Néha jó buli utazni, és nézegetni a pénzváltókat, hogy hol adják a legjobb áron. Egyszer majd elutazunk Ázsiába, tok jó lesz.

Mikor deviza mikor valuta?

A valuta olyan, mint a házinyúl – otthon kedves, de a nemzetközi porondon furcsa tekintetek kísérik. A deviza viszont a világjáró macska, mindenhol otthon van, a pénzügyi tranzakciók sűrűjében is.

• Valuta: Az a pénz, amivel a sarki boltban fizetsz, és amivel a nagymamád kenyeret vesz. Olyan, mint a családi ezüst – szép, de csak a családban van értéke.

• Deviza: A valuta nagykövete a külvilágban. Olyan, mint egy jó bor – minél messzebbre viszik, annál értékesebb lesz. Nemcsak bankjegy és érme, hanem minden, ami pénzértékkel bír a nemzetközi piacon.

Röviden: a valuta a “mit” kérdésre válaszol (mit használunk fizetésre?), a deviza pedig a “hol” kérdésre (hol használjuk ezt a fizetőeszközt?). Gondolj rá úgy, mint a leves és a tányér – mindkettő kell a jó ebédhez, de nem ugyanazt szolgálják.

Egyébként, ha már itt tartunk, a kriptovaluták vajon hova sorolhatók? Talán valamilyen digitális kalandorok pénzneme, ami még nem találta meg igazán a helyét a pénzügyi piramison? Majd az idő eldönti… addig is jó pénzügyi döntéseket kívánok mindenkinek!